Erdészeti igazgatóságok

  

Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság


A Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szombathelyi Igazgatósága a Dunántúl legnyugatibb részén fekszik. Egy része az Alpok legjelentősebb nyúlványait képező hegyvidékekből, más része alacsonyabb dombvidékekből, illetve síkságokból áll. Északi részén található a Kőszegi-hegység, a Dunántúl legmagasabb pontjával, a 882 m magas Írottkővel.
Talajviszonyaira a savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok, agyagbemosódásos és pszeudoglejes, barna erdőtalajok, barnaföldek, valamint – kis mértékben – kavicsos váztalajok  jellemzőek.
Éghajlatát az erős szubalpin hatás, magas évi csapadékmennyiség (750 mm) jellemzi.
Erdőtársulásai főleg a gyertyános-tölgyes és bükkös klímába tartoznak.
Főbb őshonos fafajok: erdeifenyő, lucfenyő, vörösfenyő, bükk, kocsányos és kocsánytalan tölgy, cser, gyertyán, szelídgesztenye, magas kőris, hegyi juhar, hegyi szil.
Az igazgatóság éves fakitermelése 75–80 ezer nettóköbméter között változik.


Az igazgatósághoz tartozik a Kőszegi Tájvédelmi Körzet 3000 hektáros területe. Itt alakították ki az osztrák–magyar Írottkő Natúrpark magyar oldalát. Területén három parkerdő található: Kőszeg, Szombathely, Csepreg.

Erdőfelújítás évente közel 125 hektáron történik természetes, illetve őshonos fafajokkal, mesterséges módon.
Az erdészet része az országos hírű cikotai fenyőplantázs, amely területének egy részén a közelmúltban kocsányos tölgy plantázs kialakítására is sor került. Számos, az Erdészeti Tudományos Intézet által kijelölt kísérleti területet kezel elsősorban bükk és erdeifenyő állományokban.
Az igazgatóság két üzemi vadászterülettel rendelkezik: a 4800 hektáros szentpéterfaival és a 7200 hektáros kőszegivel. Jellemző a jó minőségű gím- és dámszarvas, őz- és vaddisznóállomány. A kőszegi terület értékét a muflon is emeli.

 

Uralkodó állománytípusok:

  • bükkösök 13,0%
  • gyertyános-tölgyesek 7,0%
  • kocsánytalan tölgyesek 16,0%
  • kocsányos tölgyesek 10,0%
  • cseresek 6,0%
  • akácosok 1,0%
  • egyéb keménylombosok 2,0%
  • erdeifenyvesek 36,0%
  • lucfenyvesek 8,0%
  • egyéb fenyvesek 1,0%

Összes terület: 11 784 ha
Erdősült terület: 11 155 ha
Élőfa-készlet: 3 422 890 m3
Tengerszint feletti magasság:      210–882 m
Évi átlagos csapadék: 750 mm
Évi átlagos hőmérséklet: 9,6 °C

lap tetejére

Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság


A Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság az ország legnyugatibb részén, az őrségi és vendvidéki kincstári erdők kezelését végzi.
Itt már érződik az Alpok hatása: 800–900 mm az éves csapadék mennyisége, amelynek eloszlása az év során egyenletes, ezért a rétek még nyáron is üde zöldek. Az erdők kialakulása történetileg és földrajzilag három csoportra osztható.

1. Az Őrségbe honfoglaló elődeink önálló családokat telepítettek, akik az ország nyugati határait védték az uralkodótól kapott adómentességgel, szabad emberekként, de saját költségükön. Az önellátás maga után vonta a mezőgazdasági termelés fokozását, amely termőföldet kívánt. Ezt csak erdőirtással tudták elérni. A mezőgazdasági művelést – a talajok gyenge termőképessége miatt – abbahagyták, és új termőföldeket kerestek. A parlagon hagyott, előzőleg bakhátas műveléssel kezelt területeken megjelent az erdeifenyő és a nyír, mint pionír fafajok.

2. Körmend, Csákánydoroszló és Ivánc környékén, a Batthyány és Sigray grófok tulajdonában lévő erdőkben magas szintű erdőgazdálkodás folyt fahasználattal, erdőműveléssel, vadgazdálkodással.

3. Szentgotthárdon a XII. században (vendvidéken) letelepedett cisztercita szerzetesek műveltek több ezer hektáron erdőt.

Ma az igazgatóság 12400 hektár kincstári erdőben gazdálkodik eredményesen, úgy, hogy a termelés mellett jelentős természeti értékeket is véd, hiszen területének 76% – az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.

Évente 73000 m3 faanyagot termel, melynek 45%-a erdeifenyő, 15%-a lucfenyő,
30%-a bükk és tölgy. Erdőfelújítás évente közel 110 hektáron őshonos fafajokkal történik.
Az erdőgazdálkodási főtevékenység mellett vadgazdálkodást is folytat 16100 hektáron.
Az észak-zalai gímszarvas populáció is megjelenik az Őrségben, itt található Vas megye egyik legjobb minőségű állománya.
Jelentős a vaddisznóállomány, hajtóvadászata minden vadászvendégnek felejthetetlen élményt jelent.
Az igazgatóság területének fő vonzereje az Őrség és a Rába völgye természeti és néprajzi értékeivel.
A táj 60%-a erdővel borított, számos botanikai ritkaság található meg itt: a kígyózó korpafű, a vörös áfonya, a fecsketárnics, a farkas boroszlán, a kakasmandinkó, az osztrák zergevirág, a kereklevelű harmatfű, a szibériai nőszirom. Az állatvilágban is mutatkozik az Alpok közelsége: ritkán, de látható a rézsikló, az alpesi gőte, a haris, a fekete gólya, a vidra.

 

Uralkodó állománytípusok:

  • bükkösök 16,0%
  • gyertyános tölgyesek 5,0%
  • kocsánytalan tölgyesek 8,0%
  • kocsányos tölgyesek 3,0%
  • egyéb keménylombosok 1,0%
  • erdeifenyvesek 50,0%
  • lucfenyvesek 11,0%
  • egyéb fenyvesek 2,0%

Összes terület: 12 412,6 ha
Erdősült terület: 11 522,3 ha
Élőfa-készlet: 3 319 176 m3
Tengerszint feletti magasság: 191–387 m
Évi átlagos csapadék: 643 mm
Évi átlagos hőmérséklet: 10,4 °C

lap tetejére

Sárvári Erdészeti Igazgatóság


A megye keleti harmadában, a Kisalföld és a Vas megyei dombvidék peremén – 37 település határában – kezel állami erdőterületeket a Sárvári Erdészeti Igazgatóság.
A Sárvár környéki erdőkben a kontinentális és az atlantikus klíma érvényesül. Növényföldrajzi szempontból három flóravidék hatása a meghatározó, – az Alpokalja, a Délnyugat-Balkán és a Kisalföld flóraelemei egyaránt megtalálhatóak. Külön említhető Sitke határában, az „Öregcser” erdőtestben a királyné gyertyája tömeges előfordulása.
A Kisalföld szegélyén – a száraz, kavicsos, homokos Kemenesháton – gyenge csereseket, akácosokat és fenyveseket lehet csak fenntartani, míg a Rába völgyében – kis területen – értékes, cserjékben és lágyszárú aljnövényzetben is gazdag ártéri erdőtársulások (kocsányos tölgyesek, kőrisesek) állnak.
Sárvártól délre terül el a Farkaserdő. Az 5500 hektáros egybefüggő erdőtest a Vas megyei dombvidékből foglal el lankás oldalakat. A szakközönség a gyertyános (cseres) tölgyesek felújítása és nevelése kapcsán jól ismeri. A Farkaserdő része a 18 hektáros bejcgyertyánosi csemetekert.
  A Farkaserdő és környéke a káld-hidegkúti vadászterülethez tartozik. A gímszarvas állomány jónak értékelhető. A vadászterület egyéni és társas vaddisznó vadászatokra is remekül alkalmas. A csipkereki és a hidegkúti vadászház szolgálja az érkező vendégek pihenését.
Az igazgatóság legdélibb pontját Jánosházánál délre, a Marcal folyó mentén érjük el.
A Farkaserdőben számos érdeklődőt vonzanak a "Lajos-bükkök", az elpusztult és kidőlt, több mint 300 éves tölgy tanúfák („banyafák”), a „Thrézia-kút” és környéke. A sajátos hangulatú lombos erdő kiváló kikapcsolódási lehetőséget kínál a pihenni szándékozóknak, akik például a Sághegy, a Kissomlyó megtekintését is programjukba vehetik.


Uralkodó állománytípusok:

  • bükkösök 1,0%
  • gyertyános-tölgyesek 17,0%
  • kocsánytalan tölgyesek 4,0%
  • kocsányos tölgyesek 18,0%
  • cseresek  21,0%
  • akácosok 10,0%
  • egyéb keménylombosok 5,0%
  • egyéb lágylombosok 1,0%
  • erdeifenyvesek 23,0%

Összes terület: 13 349,2 ha
Erdősült terület: 12 442,3 ha
Élőfa-készlet: 2 811 512 m3
Tengerszint feletti magasság: 140–210 m
Évi átlagos csapadék: 682 mm
Évi átlagos hőmérséklet: 9,8 °C

lap tetejére

 

Vasvári Erdészeti Igazgatóság


A Vasvári Erdészeti Igazgatóság Vas megye déli részén, a Nádasd-Szőcei fennsíktól a Hegyháton át a szajki erdőtömbig helyezkedik el. A Szombathelyi Erdészeti Zrt.-hez tartozó négy igazgatóság közül a legkisebb erdőterületen, de a megye legnagyobb közigazgatási egységén gazdálkodik. Ebből is következik, hogy mind földrajzilag, mind gazdálkodási szempontból erősen tagolt. Erdőállományai között az Alpokalja lucfenyveseitől a szajki gyertyános-tölgyesekig, az őrségi bakhátas erdei fenyvesektől a kisalföldi száraz cseresekig sok minden megtalálható.
Termőtalajai – a kavicsos váztalajtól az öntés erdőtalajon át az agyagbemosódásos erdőtalajig – szintén sokszínűséget mutatnak. Legjellemzőbb a pangó vizet visszaduzzasztó pszeudoglejes barna erdőtalaj. Ezeken kisebb részben cseresek és nagyobb részben erdeifenyvesek nevelése folyik.
Az Erdészeti Igazgatóság 9600 hektáron gazdálkodik, ezen évente 60 000 m3 faanyagot termel és 100–120 hektár erdőfelújítást végez.
Az erdők megújítása során a környezetet legjobban szolgáló természetszerű erdő kialakítására törekszik.
Az elmúlt időszak kiemelt feladata volt a rosszul kezelt paraszterdők gyenge akácosai helyére, jól kezelt lombelegyes erdeifenyvesek telepítése. Fontos cél, hogy folytatódjék az elődök jó munkája a körmendi, nádasdi, szajki volt nagybirtokokon.
Az igazgatóság a szajki üzemi vadászterületen 5600 ha-on végez vadgazdálkodást, ahol hangulatos környezetben – a Szajki-tavak mellett – vadászházat üzemeltet. Honos vadfajok: gímszarvas, őz, vaddisznó.
E területen található a nemzetközi hírű Jeli Arborétum, ahol május hónapban teljes pompájukban virágoznak a világ minden tájától összegyűjtött rododendronok.
A kertet évente több mint ötvenezren látogatják.
Az erdészet által kezelt nádasdi erdőben található a Sissy királynő emlékére kialakított Erzsébet-kert. A pihenni, üdülni vágyók kedvelt helye Hosszúpereszteg határában a Szajki-tórendszer. Nevezetes a Vasvári Ősbükkös Mária-kápolnája, melyet miden évben sok búcsújáró zarándok keres fel.

 

Uralkodó állománytípusok:

  • bükkösök 1,0%
  • gyertyános-tölgyesek 8,0%
  • kocsánytalan tölgyesek 1,0%
  • kocsányos tölgyesek 18,0%
  • cseresek 10,0%
  • akácosok 8,0%
  • egyéb keménylombosok 5,0%
  • egyéb lágylombosok 1,0%
  • erdeifenyvesek 43,0%
  • lucfenyvesek 4,0%
  • egyéb fenyvesek 1,0%

Összes terület: 9 565,9 ha
Erdősült terület: 8 884,1 ha
Élőfa-készlet: 2 151 770 m3
Tengerszint feletti magasság: 130–300 m
Évi átlagos csapadék: 730 mm
Évi átlagos hőmérséklet: 9,7 °C

lap tetejére

- °C
- %
- km/h
- ° (É)
- mm
- kPa