Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt
Erdőgazdálkodás

Erdőgazdálkodás és természetvédelem

 

Szereti-e az erdész a kócsagot?

Napjainkban, nem kellő körültekintéssel fogalmazott hírek alapján úgy tűnhet, hogy e két terület szemben áll egymással. A megfelelő ismeretek hiányában véleményt alkotó, a természetért aggódó erdőjárók pedig épp az erdészektől féltik a természetet, az erdőt. Ezért röviden áttekintjük a természetvédelem történetét, majd az erdőgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatát, és reméljük, elolvasva ismertetőnket, egy árnyalt kép alakul ki a Tisztelt Látogatóban az erdészek természetvédelemben betöltött szerepéről.

A világon a természetvédelem a Yellowstone Nemzeti Park megalakításával kezdődött 1872-ben az Amerikai Egyesült Államokban. Ettől az időponttól számoljuk a tudatos természetvédelem kezdetét.

A hazai természetvédelem kezdetei egészen Zsigmond királyig nyúlnak vissza, aki 1426-ban a bányaerdők védelmében adott ki rendeletet. Azt követően több uralkodó is hozott törvényt vagy rendeletet a vadállomány vagy az erdők védelmében (I. Ferdinánd, Miksa, II. Ulászló, III. Károly).

A Mária Terézia által a Magyar Királyságra 1769-ben kiadott erdőrendtartás az okszerű erdőgazdálkodás alapjait teremtette meg, bár az ország jelentős részére nem kötelező érvénnyel, hanem csak uralkodói ajánlásként. Kötelező érvényű volt viszont a kincstári erdőkre és a szabad királyi városok erdőbirtokára, így Vas vármegyében Kőszeg városára.

 

1879-ben jelent meg Magyarországon az első erdőtörvény, ami a hazai természetvédelmi jogszabályok sorában az első volt. Közvetlenül az erdők védelmét és használatukat szabályozta, de közvetve a természetvédelem érdekeit is szolgálta. Bevezette a véderdő fogalmát, tűzgyújtási tilalmat rendelt el bizonyos területeken, ami hozzájárult számos természetes élőhely és tájképi elem fennmaradásához.

 

Az 1935. évi IV. törvénycikk az erdőkről és a természetvédelemről, a második erdőtörvény, mely egyebek mellett tartalmazta az Országos Természetvédelmi Tanács szükségességét, a természetvédelmi területek kijelölésének jogát a földművelési miniszter kapta, míg a tájvédelmi körzeteket a miniszterelnök jelölhetett ki. Lehetőséget adott a magántulajdon kisajátítására. Az alerdészi iskolákban bevezették a természetvédelem tantárgyat.

A törvény megalkotásában főszerepet vállaló Kaán Károly erdőmérnök lett az 1939-ben megalakuló Tanács első elnöke. Szintén 1939-ben jött létre az első védett terület, a debreceni Nagyerdő egy 31 hektáros részén.

 

1952-ben alakult meg Magyarország első tájvédelmi körzete a Tihanyi-félszigeten, amely ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

1972. dec. 8-án a Tanácsok Közlönye XXI. évf. 58. különszámában megjelent az OTvH elnökének határozata, mely a Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973. január 1-i hatállyal megalapítja.

1872. Yellowstone, 1972. Hortobágy. 100 évnyi különbség, de ne feledjük, hogy az 1879. évi első magyar erdőtörvény már általános érvényű jogszabályban foglalkozott a természet védelmével, míg az első amerikai nemzeti parkot létesítő határozat egy konkrét területre vonatkozott csupán. Az érdem nem vitatható el az amerikaiaktól, de nekünk sem kell szégyenkezünk, hisz' a természet védelme Magyarországon is megkezdődött már a XIX. században. A teljesség igénye nélkül soroltuk fel a természetvédelem mérföldköveit, de azt még meg kell említenünk, hogy időközben több rendelet szabályozta a vadászható fajokat, a madárvédelmet, egyes emlősök védelmét, s néhány növényfaj is védetté lett nyilvánítva (pl. a liptóújvári főerdőhivatal 1909-ben megtiltotta a Magas-Tátra nyugati oldalán, a Liptói-havasokban a havasi gyopár kiszedését).

Az első gyakorlati természetvédelmi lépés 1922-ben történt hazánkban, amikor a Kis-Balatonon fészkelő utolsó nagy kócsag-párok (Egretta alba) védelme érdekében kócsagőrt alkalmaztak. Ennek emlékére, a ma már gyakori nagy kócsag a magyar természetvédelem jelképe.

Jelenleg 10 nemzeti park, 39 tájvédelmi körzet, 168 természetvédelmi terület és 1.195 helyi jelentőségű védett terület található hazánkban.

Vas megyében elsőként a Farkas-erdőben a Mária Terézia-forrás és a Lajos-bükkök területét nyilvánították védetté 1942-ben. 1975-ben alakult meg a Sághegyi, 1978-ban az Örségi és 1980-ban a Kőszegi Tájvédelmi Körzet. Az Őrségi és a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetek összevonásával és kibővítésével jött létre 2002-ben az Őrségi Nemzeti Park. Hét db természetvédelmi terület is található a megyében, melyek közül a Jeli Arborétum, a Nemesmedvesi Történelmi Emlékhely, és Kőszegi Tőzegmohás kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Helyi jelentőségű védett terület 61 db található a megyében és ezek közé tartozik ma is a Mária Terézia-kút Bejcgyertyános községhez tartozó része. A két legnagyobb helyi védett terület kezelője is az Erdőgazdaság, ezek a Sárvár, Bajti erdőrész, és Sitkén a Királyné gyertyája termőhelye.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt állami erdőterület 35 %-a védett természeti terület (Őrségi Nemzeti Park, Kőszegi Tájvédelmi Körzet, Jeli stb.), s további 5 % Natura 2000 terület.

Napjainkban az erdőgazdálkodók az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény alapján dolgoznak, ami talán a világ legszigorúbb erdőtörvény. A természetvédelmet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szabályozza hazánkban. A két törvény kapcsolódási pontjai alapján együtt dolgoznak erdészek és természetvédők.  Együtt dolgoznak a közös célok megvalósítása érdekében.

Az erdészek azért választották szakmájukat, mert szeretik az erdőt. Naponta benne dolgoznak, egész pályafutásuk az erdőhöz kötődik. Esküt tesznek az erdő védelmére. Az erdő látogatói, ha egy letermelt erdőrészlethez érnek kirándulás vagy gombaszedés közben gyakran szidják az erdészeket: „Már megint kiirtották az erdőt!" - felkiáltással. Valójában azonban az erdészek csupán végrehajtották a nagyon is szigorú előírásokat, és természetesen lesz újra erdő a kitermelt helyén.

A természetvédelem tehát az erdő védelmére hozott rendeletekkel vette kezdetét, és a szervezete is az erdészet keretei között jött létre, majd vált önállóvá. Az erdészek természetvédők. Naponta védik a rájuk bízott erdő faállományát, vadállományát és a teljes életközösséget. Az erdő hasznaira, így a faanyagra is, szüksége van a nemzetgazdaságnak, gazdálkodni kell tehát az erdővel. Amennyiben magára hagynánk, nem kezelnénk tovább, úgy az rövidebb-hosszabb idő alatt járhatatlan lenne, s a túlkoros állományok összeroskadnának, felújulásuk évszázadra nyúlna el, s ez már természetvédelmi szempontból se lenne kívánatos. Nem utolsó szempont az is, hogy e miatt megszűnne több ezer család megélhetési lehetősége.  

Együtt kell tehát működnie az erdésznek és a természetvédelmi szakembernek a természeti értékek megőrzése és a társadalmi igényeket kielégítő, szakszerű erdőkezelés érekében

Nem az erdészektől kell félteni az erdőt! Az erdész szereti és védi a kócsagot!

 

Földművelésügyi Minisztérium Országos Erdészeti Egyesület Hazai Erdész Filmtár Hazai Vadász Filmtár Erdei szállás A Mi Erdőnk Erdő-Mező Online
Készítette: KARMA Interactive