Online jegyrendelés Online tűzifa rendelés
Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt
Hírek

2021. november 03. 8:48

Az Írottkőaljai erdők aktuális erdőfelújítási kérdései

Szerző: Varga László - Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A rendezvény VKK-2021-00082 számon akkreditált, a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére megtartott válaszható kiegészítő képzésként került meghirdetésre, így az azon való részvétel szakmai továbbképzésnek számít, amelyért 20 kreditpont jár.
Az Írottkőaljai erdők aktuális erdőfelújítási kérdései

 

A 2021. október 26-án sorra került rendezvényt Társaságunk Szombathelyi Erdészeti Igazgatósága szervezte, s a résztvevők 7:45-kor találkoztak a Kőszegi Erdészeten. A programon az erdészeti szakszemélyzet tizenkilenc tagja vett részt. A rendezvény kezdeteként Bakó Csaba vezérigazgató-helyettes erdőgazdálkodási igazgató, valamit Ferenczi Tamás erdészeti igazgató köszöntötte a résztvevőket. Ferenczi igazgató úr röviden ismertette az Írottkőalja erdőgazdasági táj változó környezeti viszonyait, s az ennek következtében fellépő károsításokat, valamint a Kőszegi Tájvédelmi Körzetre vonatkozó természetvédelmi korlátozások okozta nehézségeket.  A terepre történő indulás előtt Pernesz Balázs erdőművelési műszaki vezető, a program oktatója, ismertette a bemutatásra kerülő erdőfelújítások helyszíneit, és a példaként választott, megoldandó erdőművelési feladatokat.

   Első terepi helyszín a Peresznye 3 E erdőrészlet volt. Peresznye község 1950-ig Sopron vármegyéhez tartozott, s a felkeresett erdőtömb a II. világháborút követő államosítás előtti utolsó tulajdonosa a gróf Berchtold család volt. Az erdőrészletben szúkárosítás következtében elpusztult a lucfenyőállomány, mely letermelésre került, majd talajmaróval történt a vágástakarítás. A területet egyöntetűen borítja a felaprított lucfenyőgally, mely akadályozhatja a felújítást. Sokkal nagyobb gondot okoz azonban, hogy az elpusztult lucos előtt akácos állt az érintett erdőrészletben, s jelenleg az évtizedeken át alvó akácmag-tömeg kicsírázott, s hamarosan akácos borítaná az erdőrészletet. Ez meg is oldhatná az erdőfelújítás kérdését, azonban a jelenleg készülő körzeti erdőterv ezt nem teszi lehetővé. Mesterségesen kell tehát a felújítást elvégezni, de mindenekelőtt a megjelent akácújulatot kell eltávolítani, jelentős költséggel.

   Következő helyszín 4 E erdőrészlet volt, ahol akkor is zajlott az elpusztult lucfenyő kitermelése, Sampo HR 46X típusú döntő-rakásoló géppel. Tanulságos volt működés közben látni ennek a kisebb teljesítményű, de kifejezetten a vékonyabb átmérőjű állományokban történő nevelővágások elvégzése kifejlesztett gépet. Munkaerő hiányában ilyen gépekkel történhet erdőállományaikban a szükséges nevelővágások elvégzése.

   A következő helyszín már a Kőszegi-hegységben található Pintér-tető volt (507 m tszf), ahol a téma az ott található idős kocsánytalan tölgy állományok természetes felújításának megoldása volt. A „Pintér” név is utal a mindenkori itteni tölgyerdőkre, hisz a szó másik jelentése: „bognár”, azaz utal arra, hogy az innen kitermelt tölgyfát hordókészítésre is használtak. A Kőszeg 65 C2 és 65 D1 erdőrészletekben a tölgyfelújítás sikeres, míg a fennmaradt 65 D D2 erdőrészlet idős kocsánytalan tölgy állományának helyzete kérdéses, mert a csúcsszáradt, pusztuló állomány értéket már alig adhat, s az alatta megjelent újulat megmaradás pedig bizonytalan. A természetvédelmi korlátozás viszont nem engedi a letermelést, tehát ellentét van az erdőgazdálkodási és a természetvédelmi szempontok között. Véleményünk szerint az elöregedő, összeroskadó idős tölgyesben nem lesz tehát megfelelő újulat, s végül a rövid távon, kis területre vonatkozó természetvédelmi korlátozás következtében a tölgyes nem tud felújulni, melynek „eredményeként” az idős állomány fenntartását indokoló fajok sem maradhatnak meg.

   A következő helyszín a Kőszeg 30 D erdőrészlet volt, melyben fokozottan védett madárfaj, kis légykapó, illetve darázsölyv fészkelése miatt nem engedélyezi, az ŐNPI véleménye alapján, a természetvédelmi hatóság, a már megbontott, és részben felújult bükkös végvágását. Kérdéses ezért, mi lesz az elöregedő bükkös sorsra, fel lehet-e újítani, vagy itt is összeroskad a bükkös, míg a lehetséges természetes felújítás nem valósulhat meg.

   A következő helyszín a Kőszeg 18 A erdőrészlet volt, ahol felkerestük a rendkívüli méretű, és idő korú (~150 év) Jereb-lucokat. E fák neve onnan ered, hogy egykor dr. Jereb Ottó erdőmérnök-tanár, a soproni Roth Gyula Erdészeti Technikum tanára jelölte a legszebb példányokat törzsfának, majd vizsgálta rendszeresen. Ez a terület Trianon előtt Rőtfalva/Rattersdorf területe volt, s egyben Esterházy-birtok.

   Folytatásként a Kőszeg 5 C3 erdőrészletet néztük meg, ahol az elmúlt télen került sor a bontóvágásra a megjelent tölgyújulat megmaradása, a sikeres természetes felújítás sikere érdekében.

   A bükk természetes felújításokat a Kőszeg 34 B1, B2 és B4 erdőrészletekben tekintettük meg, melyek jól sikerültek, jelenleg bíztató a helyzetük.

   Ezt követően a Stájer-házakba érkeztünk, ahol sor került az ebédre, ez úton is köszönet illeti az étel készítőjét, Dezső Vilmost. Közben lehetőség nyílt a Stájer-házi Erdészeti Múzeum megtekintésére is.

   Az ebédet követően kiértékeltük a nap folyamán látottakat, majd az őszi időszak erdősítési feladatait, a szükséges szaporítóanyagok beszerzését, és a magtermésbecslést egyeztettük. Végezetül a jövő évi hasonló tapasztalatcsere megszervezését a Vasvári Erdészeti Igazgatóság részéről Orbán Lajos erdészeti igazgató úr vállalta el.

Országos Erdészeti Egyesület Hazai Erdész Filmtár Hazai Vadász Filmtár Erdei szállás A Mi Erdőnk Erdő-Mező Online Magyar Természetjáró Szövetség
Készítette: KARMA Interactive