Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt
Hírek

2020. január 08. 13:23

Folyamatos erdőborítás a gyakorlatban

Az Országos Erdészeti Egyesület Szombathelyi Helyi Csoportja Balogh Csaba Bedő-díjas tagtársunk szervezésében immár 6. alkalommal tartotta meg tapasztalatcseréjét a folyamatos erdőborítás felé vezető erdőgazdálkodási módszerek gyakorlati alkalmazásáról.
Folyamatos erdőborítás a gyakorlatban

2019. november 15-én a vépi erdőn kezdődött a szakmai program. Bakó Csaba elnök köszöntötte a tapasztalatcserén megjelent érdeklődőket, akik közül Zalából és az Ipoly vidékéről is érkeztek. Elnök úr itt ragadta meg az alkalmat, hogy egy perces főhajtással emlékezzünk pár napja elhunyt Szobota Csaba tagtársunkról.

Az elnöki köszöntő után Balogh Csaba vette át a szót. Bevezetőjében a folyamatos erdőborítás és az üzemmódok meghatározását magyarázta el az erdőtörvény újabb szabályai alapján. A hallgatóságot meglepve ötféle üzemmódot említett, de aztán kiderült, hogy az átmeneti üzemmód kétféle módját (áttérés örökerdő üzemmódra vagy az erdőborítás folyamatosabb fenntartása) akár külön üzemmódba is lehetne sorolni. Kitért arra is, hogy milyen erdőgazdálkodási lehetőségek állnak rendelkezésre a kívánt cél eléréséhez.
Ezután rátért tapasztalatcserénk helyszínének ismertetésére. A vépi erdőtömbben található a 357 ha-os Köles-tető NATURA 2000 terület, melyben három erdőrészlet (közöttük a Vép 20A-ban több védett láp is található), ~19 ha-on faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú. A vasútvonaltól északra lévő területen kisebb részt idős, túltartott, valamint nagyrészt fiatal ill. felújítás alatt lévő erdőrészletek vannak, amelyek vágásos üzemmódban maradtak. A déli részen lévő erdőrészletek viszont már az előző erdőtervezéshez kapcsolódóan 67 ha-on (akkor még) átalakító üzemmódúak lettek, mivel itt a vágásosból az örökerdő üzemmódba könnyebben átvezethető középkorú cseres állományok találhatók.
A főbb adatok ismertetése után Balogh Csaba felkérte Hunyadi Géza főerdészt, hogy a programban szereplő két erdőrészletben eddig elvégzett munkákról, tapasztalatokról számoljon be. Elsőként a Vép 33 A erdőrészlet cseres állományának egyik lékjét tekintettük meg. Itt 2016-17-ben történt az első szálalóvágás. A leírólapnak megfelelően kisebb-nagyobb lékek lettek kialakítva, többnyire ott, ahol már némi újulat is megfigyelhető volt. A megtekintett lék egy volt a nagyobb méretűek közül, melynél az állomány megbontását követő viharos szelek a szélső fákból még döntöttek ki, így tovább nőtt a lék területe. A lék területének felét szemléltetésképpen megápolták, így láthatóvá vált, hogy mennyi és milyen magasságú újulat van benne a gyomok ellenére. Láthattuk, hogy bőségesen van benne újulat, amely átlagosan 1 m magasságú. Felmerült a kérdés, hogy szükséges-e ápolni a lékeket, Hunyadi Géza erre azt mondta, hogy nem, a szederből, csalánból, aranyvesszőből álló gyomkultúrából kinő a cser. Ezek a gyomok védelmet is nyújtanak a vad károsítása ellen. A megápolt részen láthattuk, hogy egy-két éves korában rágáskárt szenvedett az újulat, de ahogy magasabb és sűrűbb lett a gyomvegetáció a károsítás is csökkent. Valószínűleg a kiápolt részen tavaszra vadkár lesz megfigyelhető.
Átsétálva a szomszéd 33 B erdőrészlet közeli lékjéhez azt tapasztalhattuk, hogy a cser újulat ugyanúgy szép számban megtalálható viszont magassága elmarad - átlagosan 30 cm - az előző helyen látottaktól. Az erdőtervben is szereplő átalakítási terv előírása a következő volt: „Kétszeri csoportos szálalóvágás végzendő, melynek során az újulat függvényében hektáronként 1-2 nagyobb (500-1000 m2) felújítási foltot is ki kell alakítani. Első alkalommal a meglévő újulatcsoportok felett kisebb lékeket vágjunk, melyeket az újulat fejlődésének függvényében a második belenyúlás során bővíteni lehet. A köztes állományból a jó fejlődésű csert nem kell bántani, de néhány gyengébb egyed kivágható, MK megkímélendő. Az árnyalás ne legyen egyenletesen megbontva. A megnyitott csoportokban az újulat fejlődését figyelemmel kell kísérni, annak ápolása szükséges lehet (gyertyán visszaszorítás)."
A főerdész úr elmondta, hogy ebben az erdőrészletben már 2013-ban elkezdték szálalóvágással a lékek kialakítását. 2019-ben folytatták a szálalóvágást, bővítették a lékeket, az előírás szerint a köztes állományból is termeltek. A kisebb lékméretnek köszönhetően kisebb a gyomborítás, viszont az újulat magassági növekedése jócskán elmarad a nagyobb lékben lévőhöz képest.
Innen a Sárvár melletti Szatmár-erdőnek nevezett tömbbe autóztunk át. Itt több témakört is érintett a program. Balogh Csaba elsőként arról beszélt, hogy itt a NATURA2000 terület és élőhelyek, valamint közjóléti szempontok miatt lett az erdőtömb átmeneti üzemmódba sorolva. Itt idős tölgy-kőris-szil ligeterdők, tölgyesek, fiatalabb tölgyesek, kőrisesek, fekete diósok találhatók. Az idősebb erdőrészletekben lékes szálalóvágással tervezték az átalakítást megvalósítani. 2015-ben, amikor az akkor még átalakító üzemmódúnak nevezett erdőkben felülvizsgáltuk az addigi munkák eredményét, és be kellett látni, hogy a lékes módszerrel nem lehet folytatni az erdők felújítását a termőhely adottságai, az erős gyomkonkurencia, vadnyomás miatt, valamint az idegenhonos invazív fafajok - bálványfa, zöldjuhar - jelenléte is akadályozza a természeti folyamatok érvényesülését. Ezért négy átmeneti (ebből három erdőrészletnek tájképvédelmi rendeltetése is van) és kettő faanyagtermelést nem üzemmódú szolgáló erdőrészlet kivételével a tömb erdei visszakerültek vágásos üzemmódba. A vágásos üzemmódba sorolást a 2017-es erdőtörvény változás kapcsán a teljes terület árvízvédelmi rendeltetésbe sorolása és az ahhoz kapcsolódó törvényi szabályozás utólag is indokolta. Az üzemmódváltás okainak ismertetése után Balogh Csaba rátért a jelenleg folyamatban lévő erdőtervezés kapcsán a medrét gyorsan változtató Rába folyó menti erdőkre vonatkozó speciális előírásokra.
Horváth Őri György, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa elmondta, hogy a 2013-as nagy árvizeket követően a 83/2014. (II.14.) Kormr. előírásai szerint a Rába folyóra is nagyvízi mederkezelési tervet készítettek (melyek elérhetők: http://www.nyuduvizig.hu/index.php/kozerdeku/nagyvizi-mederkezelesi-tervek ).
A kutatások kimutatták, hogy a csapadék kevésbé egyenletesen hullik le, mint az elmúlt időszakokban, valamint a nagyvízi mederben magasabb lett a felületi érdesség, aminek elsődleges oka, hogy a mederben nagyobb lett a növényborítás - cserjék, alacsonyabb fák -, amelyek akadályozzák az árvizek levonulását. Vízügyi szempontból az ideális állapot az lenne, ha csak gyepek lennének a lefolyási sávokban. Mivel rengeteg erdő található a nagyvízi mederben, ezért az erdőtörvény 2017. évi módosításakor hangsúlyosak lettek az árvízvédelmi szempontok is, például árvízvédelmi rendeltetésű erdőkben a vágásos gazdálkodás lehetősége, a cserjék és erdőszegély rendes gazdálkodás során történő eltávolítása vagy az erdei legeltetés engedélyezése (itt egyéb feltételek is kellenek).
A bevezetők után az egyik átmeneti üzemmódban maradt erdőrészlet lékjénél megtekinthettük a problémákat, amelyek alapján az erdőtömb nagyobb része vágásos üzemmódba lett visszasorolva.
Dr. Nagy László a Sárvári Erdészeti Igazgatóság erdőművelési műszaki vezetője ismertette az átmeneti üzemmód nehézségeit az ártéren. A Sárvár 13 A, D, E erdőrészletek 22,5 ha-nyi területtel maradtak átmeneti üzemmódban. Faállományukat tekintve 110 éves magas kőris elegyes kocsányos tölgyesek, amelyekben 8-10 fafaj is jelen van. Ezekben az idős erdőkben a 2010-2019-ig tartó erdőtervi ciklusban szálalóvágások lettek tervezve. Az erdészet 2011-ben kezdte el a szálalóvágásokat. 17 léket alakítottak ki. Az ártéren tapasztalható erős gyomkonkurencia miatt óvatosságból az alsó szintből hagytak árnyaló fákat. 2013-ig vártak, nem avatkoztak be a felújítás természetes folyamatába. 2014-ben kísérleti jelleggel félbevágott panel elemekkel 7 léket bekerítettek, valamint kocsányos tölgy csemetével beültették a lékeket. Azonban a vaddisznó kizárása óta sem lett több az újulat a kerített területeken belül, mint a nem kerítetteken.  2014. óta minden évben kétszer megápolták a lékeket. 2018-ban a lékekből kivágták az árnyaló fákat, valamint bővítették a lékeket. Ennek ellenére a beültetett tölgyek nem fejlődnek, számuk folyamatosan fogy. Nagy László elmondta, hogy jelenleg 5,5 ha alávont területtel szerepel a felújítandó terület, amelyre az elmúlt években a kerítés megépítésével, a csemeteültetéssel, ápolásokkal összesen 5,3 millió forintot költöttek. Bakó Csaba megjegyezte, az erdészet mindent megtett a felújítás érdekében, azonban az eredmény nem igazolja vissza a befektetett energiát. Kérdés, hogy a jelenlegi csökkenő faanyag-értékesítési piac mellett szabad-e, lehet-e folytatni ezt a munkát. A nemzeti parki kollégák meglátása szerint felesleges a tölgyet erőltetni egy tölgy-kőris szil ligeterdőben, bármilyen őshonos fafajt elfogadhatónak tartanak. Nagy László elmondta, hogy őket köti az erdőtervi előírás, amely tölgyes felújítási célállományt határoz meg. Hámori Sándor kerületvezető erdész egy kis történelmi hátteret árult el az erdőrészletek létrehozásáról. A terület III. Lajos bajor herceg, későbbi király uradalmához tartozott. A kőriseket, tölgyeket 6-8 méteres sortávolsággal ültették, közöttük pedig hagytak minden fafajt felverődni. Céljuk a folyamatos tűzifanyerés volt. Balogh Csaba a hatóság részéről annyit tett hozzá az eszmecseréhez, hogy mivel az erdőrészletek a jövő évtől hatályba lépő erdőtervben árvízvédelmi elsődleges rendeltetéssel rendelkeznek, ezért az erdőfelújítás majdani befejezésekor a főfafaj faanyagtermelő rendeltetésű erdőben elvárt tőszámának fele (2000 db+elegy) elegendő és az Evt. Vhr. szerinti több elegyfafaj egyede elfogadható.
Az idő nagyon előre haladt, ezért tovább kellett indulni következő helyszínünkre, amely a Farkas-erdő volt. Balogh Csaba bevezetőjében elmondta, hogy a Farkas-erdő bejáratától a banyafákig az erdészeti aszfaltos út mentén egy sávban parkerdő rendeltetésű erdőrészletek lettek kijelölve, amelyek 85 ha-t tesznek ki. Ezekből 29 ha örökerdő, 56 ha átalakító üzemmódot kapott. Ezek a középkorú-idős tölgyes, cseres főfajú erdőrészletek közjóléti tekintetben a Farkas-erdő ékszerdobozai. Itt a közjóléti, faanyagtermelési és kísérleti célok összehangolását kell megoldani, amelyet a folyamatos erdőborítás fenntartása szolgálja. Az örökerdő üzemmódra váltás lehetősége hamarosan már több erdőrészletben felmerülhet, elsősorban ott ahol az utánpótlás állomány miatt már nem kell aggódni, az ápolás nélkül is megfelelő összetételben fejlődik.
Gyakorlati példát a Bejcgyertyános 12 A erdőrészletben láthattunk. Horváth István kerületvezető erdész osztotta meg velünk tapasztalatait a témában. Ez egy jelenleg 88 éves gyertyános-bükkös-kocsánytalan tölgyes állomány, amelyet a változó klíma ismeretében is a bükkre alapozva terveznek szálalóvágás útján átvezetni az örökerdő üzemmódba (de az erdőfelújítási előírások közt a bükkös mellett a gyertyános-tölgyes is szerepel). Az első szálalóvágáskor az erdőterv előírásának megfelelően hektáronként 2-4 db 200-500 m2-es lékeket alakítottak ki. Amely után azt tapasztalták, hogy a léknyitáskor meglévő bükk újulat eltűnt, a lékben nyáron tapasztalható hőség hatására megsült, valamint csimasz is tizedelte a bükk újulatot, a szeder is elborította ezeket a lékeket, viszont a köztes állományban lévő újulat szépen fejlődött. A második fakitermelés 2017-ben volt. A bükk anyaállomány koronája az első fahasználat óta benőtte a lékeket. Ekkor a korábbi tapasztalatra alapozva nem nyitották újra a lékeket, hanem szálanként, csoportosan jelölték ki a kivágandó fákat, amelynek következtében a bükk újulat számára kedvező mikroklíma nem változott meg számottevően és tovább fejlődött. Elhangzott a kérdés a hallgatóságból, hogy a klímaváltozás miatt nem fog-e eltűnni a bükk ebből a régióból, ahol eleve extrazonálisan található. Erre a kerületvezető azt a választ adta, hogy szerinte nem, mivel itt közel 200 hektáron nincs tarvágásokkal megbontva az erdő klímája, így a kedvező mikroklimatikus viszonyok mellett fennmaradhat a bükk, jelenleg az anyaállomány is egészséges, valamint néhány tölgy és egyéb fafajok is feljöhetnek a bükk között, amelyek egy esetleges bükkpusztuláskor alternatívát jelenthetnek.
Innen átsétáltunk következő állomásunkhoz, az örökerdő üzemmódban kezelt Pro Silva kísérleti erdőrészletekhez. Bakó Csaba ismertette a jelenlévőkkel, hogyan változott a Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2000-es évek közepéig 100%-ban vágásos üzemmódban folytatott gazdálkodása a folyamatos erdőborítású kezelés irányába, valamint a Pro Silva kísérleti területek létrehozásának történtét.
Három erdőrészlet 29 ha-ja mechanikus kerítéssel van bekerítve a vadak ellen, hogy a természeti folyamatok a vad károsítása nélkül érvényesülhessenek. A kísérletre való kijelöléskor középkorú gyertyános-bükkös-kocsánytalan tölgyesek voltak, amelyekre a csoportos szerkezetű, többkorú, elegyes erdő létrehozását tűzték ki célnak. Az akkor még szálaló, jelenleg örökerdő üzemmódú erdőkben kezelési terv szerint kell gazdálkodni, amely tervet 2008-ban készítették el. Ebben meghatározták a kezelés célját, amely itt kísérleti és parkerdő rendeltetés mellett meghatározott minőségű vastagfa termelése egyenletes hozam mellett.
Az elméleti információk után Horváth István kerületvezető mutatta be az elmúlt 14 év Pro Silva szemléletű kezelés gyakorlati tapasztalatait. Elmondta, hogy 2005-ben 68 léket jelölt ki a kísérletet indító bizottság a három erdőrészletben. Ezek tölgyes és bükkös állományrészekbe lettek jelölve. Az első lék, amit megtekintettünk egy tölgy és bükk elegyes állományrészben található. Kefesűrű kocsánytalan tölgy újulatra nyitottak egy kisebb léket, amely a bükk koronájának plasztikussága miatt bezáródott, a tölgy újulat pedig eltűnt. Csak szálanként lehetett megtalálni a 10 év körüli, 2-3 m magas tölgyeket ott, ahol még beszűrődik némi fény. Az egykori lék közepe elszedresedett, a széleken pedig cseresznyék, bükkök, gyertyánok erősödtek meg.
Tovább haladva egy másik léknél álltunk meg, amelynek felét kísérletképpen nem ápoltak meg egyszer sem. Szembetűnő volt, hogy míg az ápolt felén tölgyeket, bükköket láthattunk, az ápolatlanon kefesűrű 3-4 méteres elegyetlen gyertyános található. Ez a lék demonstrálta a legjobban, hogy a jó termőhelyű gyertyános-tölgyesben ápolás nélkül a tölgy az utánpótlás állományból eltűnhet.
Utunk végén egy tisztán tölgyes állományrészben nyitott és folyamatosan bővített nagyobb méretű - 2000-3000 m2-es - léket tekintettünk meg. Itt kefesűrű tölgy újulatot láthattunk az egy évestől a 14 évesig. Gyertyánt nem nagyon lehetett látni a tölgyek között. Horváth István elmondta, hogy a kísérlet kezdete óta csupán kétszer lett megápolva mind a 68 lék.
A Pro Silva kísérletek eredményeinek átfogó értékelése még a jövő feladata lesz.
A nap során tapasztaltakat a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Igazgatóságának munkatársai által késztett gulyás elfogyasztása mellett beszélhették meg a résztvevők.
A Szombathelyi Helyi Csoport nevében köszönjük Balogh Csaba töretlen és lelkes szervező munkáját e témakörben.

 

 

Országos Erdészeti Egyesület Hazai Erdész Filmtár Hazai Vadász Filmtár Erdei szállás A Mi Erdőnk Erdő-Mező Online Magyar Természetjáró Szövetség
Készítette: KARMA Interactive