Online jegyrendelés Online tűzifa rendelés
Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt
Hírek

2021. február 16. 7:17

Interjú a Kőszegi hegyek jelenlegi helyzetéről

Szerző: Kőszeg és Vidéke újság - Kámán Zoltán szerző | Forrás: Fotó: Kappel Gyula
Interjú a Kőszegi hegyek jelenlegi helyzetéről

 

Januárban több kerttulajdonos is jelezte, hogy vaddisznók okoztak kárt kertjeikben. Az információkat továbbítottuk a Szombathelyi Erdészeti Zrt. felé, majd február 3-án személyesen tettük fel a kérdéseket Ferenczi Tamásnak, a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság vezetőjének.

 

A vaddisznók okozta károkról, védekezésről

- A Kőszeg környékén lévő vadászterületet a város kettévágja. Az egyik terület a Kőszegi-hegy, a másik a Kőszegfalva mögött lévő erdőség Tömörd felé. A Társaságé a vadászati jog, a vadgazdálkodási feladatokat ő látja el - fogalmazta meg az igazgató.

-  Januárban több időpontban, helyen is tartottak vadászatot.

- A törvények által meghatározott vadászterületen folynak a vadászatok. A belterület nem tartozik ide, továbbá a lakóingatlanul szolgáló külterületű ingatlan, major, nem mező-, erdő-, vadgazdálkodási célból bekerített hely sem. Minden vadászati évre - amely március 1-jén kezdődik és a következő év február végével fejeződik be - készítünk vadgazdálkodási tervet, melyben meghatározzuk a vadfajonként kilőhető darabszámot életkor és nem szerint. Az élő vad az államé, kilövésével kerül a vadgazdálkodó tulajdonába.

A vaddisznók becsült állományszáma 170-180 db ezen a vadászterületen. A szaporulat nagy száma miatt, a becsült állományszám szinten tartása érdekében, annak 160%-a lőhető ki évente. A cél egyre inkább a csökkentés. Az elmúlt időszakban a következőképpen alakult a kilőtt vaddisznók száma vadászati évenként: 2016/17-ben 199 db, 2017/18-ban 246 db, 2018/19-ben 222 db, 2019/20-ban 326 db. A 2020/21-es vadászati évben január 31-ig 385 db vaddisznó került kilövésre, de a terv 441 db-ot tartalmaz.

- Hogyan lehet védekezni a vaddisznók károkozása ellen?

- A feladat kettős. Egyrészt vadászattal, erre utal az évente kilőtt vad növekvő száma. Ám az utóbbi évek telein egyre több a meleg napok száma, az extra hideg időszak csökken, így a vaddisznók túlélési esélyei növekednek, ezzel párhuzamosan pedig emelkedik az állományszám. A kilövések növelésével haladunk a becsült állomány csökkentése felé.

Másrészt a telektulajdonosoknak is vannak védekezési kötelezettségei a kerítések építésével. Kőszeg városa a terjeszkedésével elérte az erdőket, a Szabó-hegyen, a Meszes-völgyben már életvitelszerűen élnek az emberek. A vaddisznó okos állat, rátermett, keresi az élelmet. Az a mozgástér, ahol a vaddisznó a város felé közeledhetett, megszűnt. Az erdőből kilépve már a város területén közlekedik, mert a kertek már elérték az erdő szélét. Ismételten hangsúlyozom, hogy belterületen tilos a vadászat. Erdősítéseink területét mi is nagyon erős, úgynevezett „vaddisznó biztos" kerítéssel védjük a vaddisznók ellen.

A vad élelmet keresve okoz kárt a mezőgazdasági és a lakott területeken. Tudomásul kell venni azonban, ha minél közelebb kerülünk a vad életteréhez, annál inkább együtt kell élnünk azok „károsításával" is. Törvények rendelkeznek a kártételezés módjáról.

A károkozás mértékét vadetetéssel is csökkentjük, az erdőkben vadföldeket művelünk, hogy ott táplálkozzanak.

 

Kitermelt faanyagot a legjobb feltételekkel

- A Kőszegi-hegyekben nemcsak vadak vannak, hanem utak és turisták is.

- Nemcsak az országnak, hanem nekünk, erdészeknek is egy kincsesláda a Kőszegi-hegy, ahol a többi területhez képest jelentősebb fejlesztéseket hajtottunk végre. Trianon előtt a megközelítés természetes útvonala a másik oldalra esett. A határokat 1948-ban lezárták, 1952-ben kezdte az erdészet építeni a Szabó-hegyre vezető utat, melyet a határőrség jelenléte, és a határőr őrsök elérhetősége is indokolt. Az 1970-es évek elején épült a Velemből a Hörmann-forrásig vezető út, majd a 80-as években a Bozsoktól az Írottkő felé vezető nem aszfaltos út.  Sajnos az erdőgazdaság által kezelt állami erdő sehol nem csatlakozik közvetlenül közúthoz. Kőszegen, Velemen vagy Bozsokon kell keresztül haladni, ha a hegyről le akarunk jutni. Az erdők kezelése során végrehajtunk felújító vágásokat, azért, hogy a benne lévő újulat életfeltételeinek biztosításával segítsük az erdők felújulását. Megváltozott az emberek hozzáállása a természethez, egyre jobban a rekreációs, közjóléti funkció kerül előtérbe.

- Mit jelent a felújító vágás?

- Tarvágásos véghasználatot a kőszegi erdőkben nem végzünk. A felújító vágásoknál teret, fényt adunk az újulatnak, a lehullott makkból kis fácskák lesznek, melyek tovább növekedve a jövő erdőjének a vázát alkotják. Ezt követően termeljük ki az idős fákat, hogy még több fényt kapjon a növekvő erdő. Ha felnő az új erdő, azt már az unokáink fogják használni, majd ők élvezik az erdő által nyújtott javakat. Nekik is egyre nagyobb szükségük lesz a természet adta környezetre.

A felújító vágásokból kitermelt faanyagot - gondos gazda módjára - a piacon a legjobb feltételekkel szükséges értékesíteni. Nem mindenki számára egyértelmű, de az ember annál inkább környezetbarát, minél több fát használ fel szabályozott módon. A fa az élete során megköti a szén-dioxidot, oxigént termel, amit életciklusa végén bomlás során (ez az égetés is) visszaad a környezetének. Mindez az életünkhöz mérhetően, ciklikusan működik. Ha mérhetetlenül sokat használunk fel a foszilis energia hordozókból (kőolaj, földgáz, szén), akkor a millió évvel ezelőtt megkötött széndioxid kerül be többletként a légkörbe, növelve ezáltal a felmelegedést. Az erdők fenntartható használata segíti a klímaváltozás lassítását, szén-dioxid megkötő képességük jelentős.

- Ezek szerint az embereknek a mindennapok során szüksége van a fa felhasználására, még tűzifaként is.

- Igen, mert nem növeli - mint a föld alatt lévő foszilis anyagok felhasználása - a szén-dioxid körforgásban a többlet kibocsátást. Az erdőnek több funkciója van, védelmi, gazdasági és közjóléti. A védelmi, amely kiterjed a növény-, állat-, talaj-, víz-, és levegővédelemre. Ha az erdőkezelés során nevelő és felújító vágásainkkal belenyúlunk az erdőállományokba, akkor a kitermelt faanyagot fel kell használnunk, hisz az az életünk részét képezi a bölcsőtől a koporsóig.

 

Turisták, kerékpárosok a hegyekben

- És a turizmus?

- Mindenki szeret az erdőben kirándulni, a Kőszegi-hegyekben végrehajtott fejlesztéseinknél ezt figyelembe is vettük. Építettünk utakat, a turistáknak pihenőhelyeket, esőbeállókat, végeztünk forrásfoglalásokat a közjóléti funkció érvényesítése céljából. Az emberek megjelennek az erdőben, ám néhányan szemetelnek, rongálnak is.  A COVID okozta bezártság miatt az erdők turisták általi leterhelése lényegesen emelkedett, és ennek további növekedésével sérülhet annak természeti értéke.

- Mi a helyzet kerékpáros turizmussal?

- A Kőszegi-hegyekben 80 km-nél hosszabb, kerékpárral járható út áll a biciklisek rendelkezésére. Az utóbbi években azonban megjelentek a terep kerékpárosok, downhill-esek is, akik az utakon kívüli az erdőterületet is használják. Sokszor halált megvető bátorsággal bicikliznek a saját maguk által, nem legálisan létesített, ugratókkal, akadályokkal tarkított pályáikon. Áthaladnak a turistautakon, keresztben az erdei utakon, amely jelentős baleseti forrás is. Nagy gond az is, hogy ott is kerekeznek, ahol erdőfelújításaink vannak.

Tudjuk, nekik is meg kell adni a sportolási lehetőséget, de ehhez egyeztetett, kijelölt utakra van szükség, és nem úgy, hogy mindenfelé járnak. A kijelölt utakon haladó kerékpárosok felé nyitottak vagyunk, az extrém sportolókkal szemben azonban vannak fenntartásaink. Az elmúlt évben tárgyaltunk a képviselőikkel Polgármester úr jelenlétében. Megbeszéléseink szándéka az volt, hogy legyenek kijelölt pályák, de a már meglévők tisztázása, engedélyeztetése érdekében sem kerestek meg bennünket.

 

20 tonnánál nagyobb autók és a Meszes-völgy

- Mostanra már a 20 tonnánál nagyobb járművek nem haladhatnak át a városon!

- A hegyből kisebb autókkal szállítjuk el a kitermelt fát, mely jelentős többletköltséget okoz Társaságunknak. A kőszegi erdő állami tulajdon, amelynek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Terveink szerint a Meszes-völgy melletti erdőszakaszon tudnánk legrövidebb úton elérni a közutat, ennek engedélyeztetését, megépítését azonban a helyben lakó ingatlantulajdonosok tiltakozása megakadályozta. Az új út megépítése sok pénzbe kerülne, de véleményem szerint csak ez adhat hosszútávú megoldást az állami erdővagyon kezelésére, a kitermelt fa szállításának, értékesítésének biztosítására. Fontos, hogy ebben a kérdésben ne csak a Meszes-völgyben élők döntése legyen meghatározó, hanem a teljes Kőszeg-hegyalja (Velem, Bozsok, Cák) lakosságának véleménye is.

 

Országos Erdészeti Egyesület Hazai Erdész Filmtár Hazai Vadász Filmtár Erdei szállás A Mi Erdőnk Erdő-Mező Online Magyar Természetjáró Szövetség
Készítette: KARMA Interactive