Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt
Hírek

2018. november 28. 9:12

Megoldások keresése az erdőművelés aktuális problémáira

Szerző: Horváth Gábor, dr. Nagy László Fénykép: Szabó János
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. idén ismét megrendezte november 15-én a korábbi években már nagyon jól bevált, erdőműveléssel kapcsolatos tapasztalatcseréjét. A rendezvény idei szervezését a Sárvári Erdészeti Igazgatóság vállalta, a térségben jelentkező aktuális erdőművelési problémák bemutatásával. A tapasztalatcserére meghívást kapott a központ és az erdészeti igazgatóságok erdőműveléssel foglalkozó valamennyi szakembere, az erdészeti hatóság képviselője és az Őrségi Nemzeti Park vezetője és munkatársai.
Megoldások keresése az erdőművelés aktuális problémáira

 

Megoldások keresése az erdőművelés aktuális problémáira

Szakmai nap a Sárvári Erdészeti Igazgatóságon

 

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. idén ismét megrendezte november 15-én a korábbi években már nagyon jól bevált, erdőműveléssel kapcsolatos tapasztalatcseréjét. A rendezvény idei szervezését a Sárvári Erdészeti Igazgatóság vállalta, a térségben jelentkező aktuális erdőművelési problémák bemutatásával. A tapasztalatcserére meghívást kapott a központ és az erdészeti igazgatóságok erdőműveléssel foglalkozó valamennyi szakembere, az erdészeti hatóság képviselője és az Őrségi Nemzeti Park vezetője és munkatársai.

A rendezvény reggelén a Hidegkúti Konferenciateremben Bugán József vezérigazgató és Csapó György a házigazda Sárvári Erdészeti Igazgatóság vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Nagy László erdőművelési műszaki vezető ismertette a részletes programot. 

Az első bemutatóhelyen a Káld-Hidegkúti vadászház közelében található Bejcgyertyános 32 C erdőrészlet gyertyános - kocsányos tölgyes újulatát tekintettük meg. Az erdőrészletben 2015. őszén jelentős makktermés jelentkezett, korábban a nagyon jó minőségű KST állománynak a 125 éve alatt soha nem volt értékelhető termése. A helyi, jó minőségű génállomány tovább örökítése végett is indokolt volt a felújítóvágásos erdőfelújítás. Az erdőrészlet kísérleti elsődleges rendeltetésű, a Soproni Egyetem kísérleti területe volt. Elsőként megkértük az egyetem hozzájárulását a felújítás megkezdéséhez, majd, beadtuk az erdőtervtől eltérő kérelmet az erdészeti hatóság felé egy bontó- és egy végvágásra. A makktermés észlelésekor azonnal bekerítettük az erdőrészletet négysoros villanypásztorral. A bontóvágást 2016. év elején kezdtük meg, amely során 50 %-ra bontottuk meg az állományt, valamint a gyertyán alsószint 90 %-át kitermeltük. A bontóvágás után rögtön paneles kerítéssel vettük körbe a területet. A 2016. és 2017. évi kései fagyoktól az anyaállomány védelmet biztosított az újulatnak, 2018. január-február hónapokban végvágásra került az anyaállomány. A kíméletes faanyagközelítési technológiának, az ágfaszállítás tavaszi leállításának és a kései fagyok elmaradásának köszönhetően az újulat jelentősebb károsodás nélkül „átvészelte" a végvágást. 2018. május elején siskanád elleni légi vegyszerezésre került sor (Select Super 2,0 liter/ha). 2019. telén gyertyán tuskósarjak leverésére van szükség, azonban az újulat nagy mennyisége okán úgy leárnyalják a talajt, hogy a gyertyán magoncok megjelenése jelentéktelen. Egyelőre további ápolásra nincs szükség.

Az erdősítés későbbi ápolási feladatainak megkönnyítése érdekében célszerű nyiladék-hálózattal feltárni az erdősítést. Ennek mértéke a jövőben várható élőmunkaerő létszám csökkenése miatt számos kérdést vet fel a természetes tölgy-cser erdőfelújítások vonatkozásában.

Ezután a Bejcgyertyános 5 D erdőrészlet befejezett ápolását vettük szemügyre, ahol a bálványfa agresszív terjedésének megfékezésére láttunk példát. A 8 cm alatti egyedeket ecsettel felhordott vegyszerrel, az ennél vastagabbakat injektálással kezelték. Az erdősítés ápolása során mindvégig problémát jelentett a szomszédos magánerdőből behulló bálványfa magoncok felverődése, amely továbbra is folyamatosan veszélyeztezi a cseperedő erdő fejlődését. Amíg a magánterületeken lévő bálványfák irtásában nem történik előrelépés, addig szélmalomharcot vívunk terjedésének megakadályozására.

Következő megállónk a Bejcgyertyános 22 A részterületes erdőfelújítása volt. A 2011-ben megkezdett erdősítést szinte minden évben érte valamilyen mennyiségi, illetve minőségi károsítás. A száraz, gyenge víztartó képességű homokos talajon a tölgy csemeték pótlását évről évre elvégeztük, kezdetben KST, 2017-től pedig CS csemetével. 2018. tavaszán VízŐr nevű készítménnyel kísérletet kezdtünk a talaj víztartalmának megőrzése érdekében. Eddig látványos eredményt nem tapasztaltunk, a kontroll területekhez hasonló mennyiségben száradtak el a csemeték. A következő évben újra elvégezzük a kísérletet, hogy biztosabb következtetést lehessen levonni a kezelés hatékonyságával kapcsolatban.

Az élőmunkaerő folyamatos csökkenése nagy gondot okoz az erdőművelésben, amelynek kiváltására a gépesítés jelenthet megoldást. Erre láttunk példát a Bejcgyertyános 27 J elsőéves kocsányos tölgy erdősítésénél. Az erdőfelújítást gépi makkvetéssel végezték, a sorokat 1,8 m-re húzták egymástól, hogy az ápolást a „késes hengernek" nevezett eszközzel biztonságosan tudják végezni. A traktor a sor felett halad, mögötte a két függesztett, késekkel ellátott henger vágja, töri meg a sorközökben a gyomokat, sarjakat. A tapasztalatok szerint a megtört növények nem mind pusztulnak el, de szenvednek, nem hajtanak olyan erőteljesen, mint amelyeket levágnak. A növelt sortávolság biztonságot jelent az újulatnak a gép tuskókon való áthaladásából adódó kilengésekkel szemben. Ezt az ápolási módot a tölgy újulat 3-4 éves koráig lehet végezni.

A 2010-től indult erdőtervben a Sárvári Igazgatóságnak 100 ha akácos átalakítását írta elő az erdészeti hatóság tölgyessé, cseressé vagy erdei fenyvessé. Az elsők között kezdtük el a Bejcgyertyános 75 C átalakítását. 2010. tavaszán végeztük el az akác tarvágását. A fakitermelést követően a tuskókat vegyszerrel lekenték, majd nyár végén az akác sarjakat helikopterrel levegyszerezték. Ősszel megépült a kerítés, utána került sor a KST makkvetésre 3 q/ha mennyiséggel. Az akác és egyszikűek ellen vegyszerezéssel védekeztünk, kézi és gépi ápolásokat végeztünk. 2018-ban befejezett lett az erdősítés, amely eddig közel 1 millió forintba került hektáronként.

Az élőmunkaerő kiváltására láttunk újabb próbálkozást a Bejcgyertyános 51 B-ben. Itt a KST makkvetést ikersorosan végeztük el (70 cm-es sortávolság). Az ikersorok között pedig 3 m-t hagytunk el, a gépi ápolások arányának növelése érdekében, ezáltal csak az ikersorok kb. 1 m-es sávját kell majd kézzel ápolni.

Következő programpontunk a bejcgyertyánosi csemetekertben volt, ahol az afrikai sertéspestis elől ide telepített fekete mangalicákat, azok tartási körülményeiket néztük meg, Csapó György erdészeti igazgató kalauzolásában.

A nap utolsó helyszíneként a Bejcgyertyános 68 A erdőrészletet tekintettük meg. 2015. évben jó makktermés volt az alávont terület 80%-án. 2016. év elején történt meg a tarvágás, majd ősszel 1,00 ha-on gépi pótlást végeztünk 1/0 KST csemetével. Élőmunkaerő csökkenése miatt a térbeli rend hiányát nélkülöző természetes mag eredetű tölgy-cser erdőfelújításokban a kézi erővel történő mechanikai ápolás arányának csökkentése érdekében új gépi ápolási technológiák kidolgozása javasolt. Erre kezdtünk kísérletet, 0,4 ha-os parcellákon különböző távolságokban különböző szélességű művelő nyomokkal tártuk fel a természetes erdőfelújítást. A kézi ápolás is könnyebben végezhető, ha van mihez igazodniuk a munkát végzőknek, valamint jobban ellenőrizhetővé válik az elvégzett munka minősége.

A vegyszeres ápolás lehetőségei között a technika fejlődésének köszönhetően a jövőben elképzelhető a drónok segítségével végzett vegyszerezés is. Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója koordinálásában Törőcsik Pál és munkatársai mutatták be a drónnal végezhető vegyszerezés szakmai hátterét és technológiáját, ugyanebben az erdőrészletben. A drónokkal nagyon pontosan és célzottan, kevés mennyiségű vegyszer felhasználásával lehet védekezni az erdősítést veszélyeztető gyomok, és a bármilyen korú erdőket fenyegető károsítók és kórokozók ellen. A technológia jelenleg az engedélyeztetés folyamatában van. Reméljük, hamarosan felhasználhatók lesznek az erdőgazdálkodásban.

A szakmai napot a Hidegkúti Konferenciateremben zártuk, ahol Bakó Csaba vezérigazgató-helyettes erdőgazdálkodási igazgató foglalta össze a mai nap legfontosabb tanulságait és köszönte meg a Sárvári Erdészeti Igazgatóság munkatársainak, - elsősorban dr. Nagy László erdőművelési műszaki vezetőnek - a kiváló programot és a szervezést.

 

Országos Erdészeti Egyesület Hazai Erdész Filmtár Hazai Vadász Filmtár Erdei szállás A Mi Erdőnk Erdő-Mező Online Magyar Természetjáró Szövetség
Készítette: KARMA Interactive