Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt
Hírek

2018. május 17. 15:35

Nyárelő a zalai dombok ölelésében

Szerző: Tóth Péter, Fotó: Markó András
Szinte már nyári időjárásnak volt mondható április 20. napján a zalai szomszédolásunk során.
Nyárelő a zalai dombok ölelésében

 

Szinte már nyári időjárásnak volt mondható április 20. napján a zalai szomszédolásunk során. Érkezésünkkor Zalaegerszeg-Bazitán, a TV torony lábánál üdvözöltük a vendéglátó Nagykanizsai Helyi Csoport tagjait. Pár baráti szó és a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója - egyúttal az OEE Nagykanizsai Helyi Csoportjának elnöke -, Rosta Gyula köszöntő pohara után rátértünk a szakmai dolgokra. A Zalaegerszegi Erdészetről Pintér Csaba erdészetigazgató mondott néhány tájékoztató jellegű információt. Az erdészet 10 747 ha állami tulajdonú területen gazdálkodik, aminek jellegzetessége, hogy heterogén adottságú, szétszórt területű és változatos fafaj összetételű adottságokkal bír. Területileg a Kemenesalja, Alsó-Kemeneshát, Kelet -Zalai löszvidék és a Göcseji- dombság tartozik ide. Fafaj összetételét tekintve az erdőállományt több mint 90 %-ban lombos fafajok (kocsányos tölgy 11 %, KTT 19 %, bükk 18 %, CS 12 %, A 17 %, Gyertyán 8 %, egyéb kemény és lágy lomb), valamint 9 % fenyők alkotják. Több évtizede folyik a leromlott szerkezetű faállományok átalakítása olyan őshonos fafajokra, amelyek több szempontból is értékesebb állományoknak számítanak. Erdőművelési vonatkozásában a természetes felújítások aránya éves szinten átlagosan 80 ha, ezzel szemben a mesterséges 55 ha. A fahasználat éves feladatát nagyságrendileg 61 000 bruttó m3-es fakitermelés jelenti, amiből 38 000 m3 véghasználat.

Az ismertető után felmentünk a TV toronyba, ahol a csodálatos kilátás mellett hűvös frissítő ital és néhány falat kíséretében beszélgethettünk. Ezt követően a teraszon összegyűlve ismerkedhettünk a Zalaegerszeg környéki erdőkkel, kiemelten érintve az Alsóerdő erdőtömböt. Itt került szóba a parkerdő nevezetessége, a TV toronyhoz vezető Azáleás völgy, amelyet a buszhoz vezető úton meg is tekintettük. Az Azáleás völgy megvalósításának ötlete Fatalin Gyula erdőmérnökhöz fűződik, aki a Jeli Arborétum példájára hozta létre egy korábban itt lévő akácos helyén. A szaporítóanyagot, amely főleg egzóta növényekből állt, Jeliből szerezték be, aminek alátelepítését a hetvenes években kezdték el. A későbbiekben a völgy így arborétum jellegűvé vált, ami egész évben szabadon látogatható, így szolgálva a közjólétet.

Folytatva szakmai utunkat az Almásháza 1 C erdőrészletben működés közben tekintettük meg a Bagodi Mezőgép Kft. által gyártott kéttagú sorközápolót. Felépítését tekintve egy vízszintes tengelyű kapás zúzóról volt szó, csúszótalpakkal és ráccsal a kapák védelmére, valamint a tuskón való áthaladás megkönnyítésére. Világhy Andrásné, Bea erdőművelési ágazatvezető a gép előnyei között több dolgot is felsorakoztatott. Mivel az erőgép a sor felett halad, könnyebb irányítani, mintha a sor között haladna, valamint ehhez kapcsolódóan megfelelő időzítés esetén nem kell kiegészítő személyzet se, aki a sort mutatja. Ideális sortávolság esetén (1,6 m) a gépnek minden második sor felett kell csak áthaladnia, ebből adódóan nagyobb napi teljesítmény lehetséges. Persze mint minden gépnek, ennek is vannak hátrányai. Mivel a traktor a sor felett halad, csak addig a magasságig használható, amíg az alváz nem tesz kárt a csemetében. A nyitott kialakítás miatt a zúzó nem tud vákuumot képezni, így a kerék magas gyomot csak letapossa, megtöri, de levágni nem tudja. Összességében a hátrányai és a helyi viszonyok alapján kevés olyan terület van, ahol hatékonyan alkalmazható a konstrukció. A munkaerőhiány enyhítésében viszont nagy segítséget nyújt a gép, mert nagy területeket gazdaságosan lehet vele ápolni, így a kézi munkavégzés olyan helyekre csoportosítható át, ahol az okvetlen szükséges.

A szakmai programot kicsit megszakítva vendéglátóink a gasztronómia világába invitáltak minket. A hűvös pince levegője felfrissülést hozott testnek és léleknek. A szentgyörgyvári Széchenyi Pincében tett látogatásunk során betekintést nyerhettünk a borok világába, melynek elengedhetetlen része volt a kóstoló is. A Németh család által a Balaton nyugati medencéjében termesztett szőlőt teljes egészében a családi gazdaság dolgozza fel szigorú előírások mellett. A kiváló munkát mi sem bizonyíthatja jobban, mint a hazai és a nemzetközi versenyeken elért szép sikerek. Egy jó borhoz jó ebéd dukál, amit a pince mellett lévő épületben fogyasztottunk, erőt merítve a nap második feléhez.

A délutánt a Zalacsány 3 E erdőrészletben indítottuk. Itt Világhy András fahasználati ágazatvezető ismertette a helyi adottságokat, valamint az erdőrészletben folyt munkákat. A horgásztó mellett elterülő feketefenyő elegyes erdő közjóléti célokat szolgál, ezért a tarvágás szóba sem kerülhet. Cél itt a folyamatos erdőborítás, ahol a fahasználat is ehhez igazodik. Az erdőrészleten áthaladó túraútvonalon keresztül haladva szemügyre vettük az erdő szerkezeti átalakulását kísérő folyamatokat.

Ezt követően környékbeli kulturális nevezetességek megtekintése következett, úgy, mint a kallósdi kerektemplom. Soós Krisztián kerületvezető erdész színvonalasan összefoglalta a templom történetét. Feltehetően az 1260-as években épült a Szent Miklós Kerektemplom. A mai képét 1990-91-ben nyerte el, amikor az eredeti formát megtartva teljes körűen felújították. A templom nyúlfarknyi történetéhez talán még annyi hozzátartozik, hogy a török hódoltság ideje alatt felégették a falut, eztán elnéptelenedett. 1731-ben kezdeményezte a kapornaki apát a terület újratelepítését. Ezt követően a legenda szerint egy bika talált rá a rotundára. A későbbiekben csak „bika találta" templomnak becézték.

A nap vége felé közeledve szemléltük meg a méltán híres nevezetességet a kehidakustányi barokk stílusban épült hajdani Deák Kúriát, ahol idegenvezető mondta el a hely jellegzetességeit. A kúriát az 1740-es években építtette a Hertelendy család. 1802-ben került a Deák család tulajdonába. Az épületben múzeumot rendeztek be „A haza bölcse, Zala büszkesége" címmel. A kiállítást Deák születésének 200 évfordulójára állították össze, amely nemcsak a kiváló államférfi pályafutását, de megidézi azt a miliőt is, amelyben a 19. századi köznemesség élt.

E kiváló nap zárásaként a Zalacsányi Kastélyszálló vendégszeretetét élvezhettük. Az ínycsiklandó vacsora elfogyasztását követően a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója, Bugán József megköszönte az igazán tartalmas és színvonalas vendéglátást a Zalaerdő Zrt.-nek, valamint a Nagykanizsai Helyi Csoportnak, majd pedig baráti beszélgetéssel zártuk a napot.

 

Országos Erdészeti Egyesület Hazai Erdész Filmtár Hazai Vadász Filmtár Erdei szállás A Mi Erdőnk Erdő-Mező Online Magyar Természetjáró Szövetség
Készítette: KARMA Interactive