Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt
Hírek

2019. november 08. 12:27

Szakmai nap – a Precíziós gazdálkodás lehetőségei az állami erdőgazdálkodásban

Szerző: Szöveg, fénykép: Farkas Rolf tervező, Szombathelyi Erdészeti Zrt. | Forrás: Felhasznált irodalom: Németh T.-Neményi M.-Harnos Zs. (2007): A precíziós mezőgazdaság módszertana, MTA TAKI Szeged 2007.:6.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2019. május 16-án tartott ”Precíziós gazdálkodás lehetőségei az állami erdőgazdálkodásban” címmel szakmai tapasztalatcserét. A nagy érdeklődéssel kísért napon bemutatásra kerültek a gyakorlatban alkalmazható (és társaságunknál részben már alkalmazott) technológiák. Gépbemutatók, drónbemutatók, favizsgálat, előadások, permetezési kísérletek színesítették a szakmai napot.
Szakmai nap – a Precíziós gazdálkodás lehetőségei az állami erdőgazdálkodásban

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2019. május 16-án tartott "Precíziós gazdálkodás lehetőségei az állami erdőgazdálkodásban" címmel szakmai tapasztalatcserét.  A nagy érdeklődéssel kísért napon bemutatásra kerültek a gyakorlatban alkalmazható (és társaságunknál részben már alkalmazott) technológiák. Gépbemutatók, drónbemutatók, favizsgálat, előadások, permetezési kísérletek színesítették a szakmai napot.

Sokan vannak, akik idegenkednek az „elektromos ketyeréktől", de rohamosan fejlődő világunkban a technika legújabb vívmányait a legtöbbször  kifizetődő használni. Az állami erdőgazdálkodásban is sok, aktuálisan felmerülő problémára jelenthet megoldást a mezőgazdaságban precíziós gazdálkodásnak nevezett eljárások megismerése, bevezetése.

A precíziós mezőgazdaság definíciója műszaki-informatikai szempontból alapvetően a helyspecifikus, pozícionált (adott helyre vonatkozó) információ gyűjtésére és kezelésére épül. (Németh T.-Neményi M.-Harnos Zs., 2007.)

Napjainkra egyre jobban felértékelődik a pontos, naprakész információk szerepe. Az erdőgazdálkodás munkaerőhiánnyal küzd, de javíthat a helyzeten a már rendelkezésre álló helymeghatározó eszközök szélesebb körű alkalmazása. Elsődleges szempont a hatékonyság növelése, a felesleges munkák elkerülése, a cél, hogy csak ott, csak annyit, és csak akkor avatkozzunk közbe, amennyit a helyzet megkíván.  Ezen kérdések, illetve egyéb szakmai aktualitások bemutatása, megvitatása érdekében a Szombathelyi Erdészeti Zrt. a Csákánydoroszló községhatárban fekvő területein 2019. május 16-án szakmai napot szervezett.

A szakmai napra érkező kollégákat borongós, csepergős idő fogadta. Az egybegyűlteket a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóságáról Kutas Lajos igazgató köszöntötte. Köszöntőjében kiemelte a szakmai fejlődés, valamint a szakmai tapasztalatok cseréjének fontosságát.

A szakmai napot Bajnai Mihály előadása nyitotta, aki az Agrolánc Kft. képviseletében érkezett. Cégük palettáján megtalálhatóak az önműködő rézsűjárógépek éppúgy, mint a hagyományos kistraktorok adapteres változatai. A szakmai napunkra 5 kisgéppel érkeztek, melyből 3 távirányítással irányítható, ezek bemutatásával kezdődött a nap (1., 2. kép). Elsőnek a Barbieri gyár X-rot 10 típusát ismerhettük meg, mely vadászházak, kisebb gyomborítottsággal rendelkező területek kaszálására alkalmas. Ezután az olasz MDB gyár Green Climber LV300pro típusú gépe került bemutatásra. A dízel 30 LE-s erőforrással ellátott rézsűkaszálót gumihevederrel szerelték fel. A gépet egy frontzúzó adapterrel látták el, de ezenkívül még számos más adapter is felszerelhető rá. A zúzó munkaszélessége típustól függően 1020 mm-1260 mm között rendelhető. A bemutatott gép adaptere 5-8 cm átmérőig képes az útjába kerülő cserje, illetve sarjegyedeket ledarálni. A gép másik nagy előnye, hogy állítható nyomtávú, így a meredekebb talajokon is stabilabban mozog vetélytársainál, egészen 60° lejtszögig bevethető. A harmadik, távirányítással működtethető gép az angol McConnel cég Robocut gépe volt. A rézsűjáró hasonló paraméterekkel rendelkezik, mint az olasz társa. A szintén dízel motorral szerelt gép 56 LE-s, és 55° rézsűszögig tud dolgozni. Munkaszélesség az alapgéptől adaptertől függően 1300 mm-től 1900 mm-ig növelhető.

A rézsűjárók munkájának bemutatására szánt erdőrészletben előzetes egyeztetés alapján kerültek kialakításra különböző sortávok. Erdészeti mulcsozóval történt a terület talajmarása, így könnyen tudtunk alkalmazkodni a gépek méreteihez. A sortávok így 2,0 m szélesen helyezkedtek el, melyben 2/0-ás erdei fenyő csemete lett ültetve.

A gépek a több napos eső után felázott talajon is rendkívül jól mozogtak, köszönhetően a talajkímélő gumihevedereknek. A sor végén könnyen fordultak, a zúzók meggyőző munkát végeztek. Munkasebességük átlagosan 7-9 km/h között mozog a terep adottságainak a függvényében. A cég képviselője, Bajnai úr kitért a távirányításos gépek esetleges automatizálására, GPS-es irányítás alapján. Egyelőre a gépek nem rendelkeznek ilyen jellegű irányítóegységgel, de minden feltétel adott hozzá, hogy ez a későbbiekben megvalósuljon.

A távirányításos gépek után következtek a 100 éves múltra visszatekintő Anonio Carraro keskeny nyomtávú gépei. A felszereltséget, illetve a motortípust szinte a végletekig variálható típusok közül egy Tigre 4400 40 lóerős, valamint egy 98 lóerős TRG 10900 típusú gép került bemutatásra.

Az Agrolánc Kft. után következett Kutas Lajos erdészeti igazgató, az általa kifejlesztett sorközápoló gép bemutatásával (4. kép). A kisgép úgy lett kialakítva, hogy a hajtott tengelyen található a munkát végző adapter. Ennek köszönhetően a terep egyenetlensége miatt, tuskókon, árkokon, illetve az esetlegesen felmerülő akadályokon a fennakadása szinte kizárt. Az adapteren találhatóak lengőkések vagy lengőláncok melynek végeinek a tengelytől mért távolsága adja a tarlómagasságot. A dob és a járókerék külön-külön kapcsolható, így ha akadály következik, a forgó dob kikapcsolható a haladás megszüntetése nélkül. A gép könnyen befért a sorok közé, és az adapternek köszönhetően a gyomnövényzetet megfelelően lezúzta.

A földi gépbemutatók után a MyActionCam légi bemutatója volt soron, melyet a cég ügyvezető igazgatója, Damak Ferenc tartott. A budapesti cég széles drón-palettáját tekinthettük meg, először csak a cég standján, majd két drónt munka közben is (5., 6.  kép). Az első egy DJI Matrice 200-as volt, amelyet egy Zenmuse Z30-as kamerával szereltek. Ennek segítségével a drón távirányítóján hőkamerás élőképet láthattunk. Ez vadkárelhárításnál, esetleg kisebb területek vadlétszámbecslésénél jelenthetne segítséget. A készülék a körülmények függvényétől kb. 25-30 percet bír a levegőbe tölteni, hatótávolsága 2-3 km között van. A drón nagy előnye, hogy a felszerelt kamerákat lehet cserélni, így több célra is alkalmas lehet. A másik drón egy DJI Mavic 2 Enterprise Pro volt. Ez a típus mind árában mind méretében kisebb az előbbinél. Az UAV két kamerával fixen szerelt volt. Az egyik kamera vizuális, ami 20 MP-es képeket és 4K-s videókat is tud rögzíteni, a másik egy hőkamera, mely az előző gépre szerelt hőkamerával megegyező feladatokra alkalmas. Itt azért érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi dual kamerás megoldás szerényebb felbontással rendelkezik. Az akkumulátorok a Mavic esetében is 25-30 perces repülési időt tesznek lehetővé. A drónra lehet egy nagy teljesítményű led lámpás fényszórót felszerelni. Ennek erőssége még a világosban tartott tesztrepülés alkalmával is szembetűnő volt. A led csupán opcionális, hiszen akár hangszóróra is cserélhető. Mind a kettő készülék előre beprogramozott területek lerepülésére, és manuális irányításra is alkalmas.

A tesztrepülések után megtekintettük a Csákánydoroszló 3 E erdőrészletet, melyben egy több hónapos előkészület előzte meg a tapasztalatcserét. A célunk az volt, hogy a légifelvételekkel kiegészítve a lehető legtöbb adatot és kiértékelést kapjuk az erdőrészletről.

Az erdőrészletben már a tél folyamán megkezdtük a légifelvételek készítését DJI Matrice 100, és DJI Phantom 4Pro-val. A lomb megjelenése után készített légifotókból gyártottuk le a borított felszínmodellt Agisoft Metashape segítségével. Ebből Grass GIS segítségével számoltunk törzsszámot. Viszonyítási alapul az erdőrészletben megtörtént a törzsenkénti felvétel. Az erdőrészletben kijelöltünk két mintaterületet. Itt végeztük a földi lézerszkennelést, valamint a hangtomográfos vizsgálatokat. A földi lézerszkennelés egy Leica BLK 360 típusú műszerrel történt. A mérőműszert a két mintaterület közepén állítottuk fel. Soproni Egyetem oktatója, dr. Király Géza tartott bemutatót az elvégzett munkáról, valamint készült egy lézerszkennelés is. Az elkészült felvételekből 3 dimenziós képet kapunk az állományról melyekből a legrészletesebb kiértékelések is elkészíthetők.

Miután feltérképeztük az állományt kívülről, dr. Tuba Katalin, dr. Kelemen Géza és az ArborSonic 3D típusú hangtomográf segítségével „belenéztünk" a faegyedek kívülről nem látható részeibe is. Ez a műszer ugyanis képes a hanghullámok segítségével felmérni a fatest szerkezetét, és azt láthatóvá is teszi. Így pontos képet kaphatunk a faegyedek egészségügyi állapotáról. A mintaterületeken található, amúgy sokszor láthatóan sebzett kérgű egyedek - nem kis meglepetésünkre - pár apróbb sérüléstől eltekintve teljesen egészségesek voltak. Az állomány szélén azonban egy, a koronájában is beteg bükkön már jól lehetett szemléltetni a műszert működés közben is. Az ismertebb nevén „Fakopp rendszer" jól kirajzolta a bükk fatestjének szövetében bekövetkezett károsodásokat.  Láthattuk, hogy a hangtomográf nem csak lakott területen álló fák esetén hasznos eszköz, hanem -korlátokkal- faállományokban is alkalmazható.

A terepi programok után következett Szabó Károly és Farkas Rolf előadása a Csákánydoroszló 3E-ről készült légifotók kiértékelésének folyamatáról. Ezt követően ismét dr. Király Gézáé volt a szó, aki röviden ismertette a földi lézerszkennelés eredményeit, valamint az eljárás előnyeire hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Az előadások után ismét terepi programokon volt a sor. A MyActionCam jóvoltából tesztelhettük a DJI permetező drón szériájának legújabb tagját az Agras MG-1-et (8. kép). A csákánydoroszlói csemetekertben tartott permetezés során több, eltérő borítottságú területrészre helyeztünk ki vízérzékeny lapokat. A nagy érdeklődéssel kísért permetezés eredményeképpen a vízérzékeny lapok egységesen színeződtek el. A szórásképen paraméterek helyes megválasztásával (permetezési sebesség, magasság, „drónvíz" használata) még tovább lehetne javítani. Az oktokopter területi adottságoktól függően akár 3-4 ha-os területet is le tud permetezni egy óra alatt. Lehetőség van több, egészen pontosan öt gép összeköttetésére, így flottában jelentősen megnövekedhet a kezelt terület nagysága. A gép 10 liter folyadékot tud felvinni magával. Az Agras radarszenzorja segítségével le tudja követni a terepviszonyokat, így pontosan be lehet állítani a permetezési magasságot, amit a gép a talajfelszínhez viszonyítva tartani is tud.

A permetező drón után a Soproni Egyetem és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közös kísérleteinek bemutatása következett, melyet dr. Tuba Katalin, és a szerző ismertetett. A kísérletek, és azok  bemutatásai a következők voltak:

Preemergens gyomirtási kísérlet tölgy makkvetésben: 3 gyomírtószer hatóanyag, gyomirtó és fitotoxikus hatásának vizsgálata magról kelő kétszikű gyomok ellen (9. kép). A 3 hatóanyag a következő volt: izoxaben (2 dózisban), flazaszulfuron, hexazinon (2 dózisban). A hatóanyagok a tölgyet a kelésben nem befolyásolták, a legjobb eredmény a dupla dózisú hexazinon esetében tapasztaltunk.

Egy éves tölgy csemetében posztemergens gyomirtási kísérletet állítottunk be, melynek célja 4 gyomírtószer hatóanyag gyomírtó és fitotoxikus hatásának vizsgálata volt elsősorban évelő gyomok ellen. A 4 hatóanyag, amit teszteltünk: 2, 4 D (hormon), dikamba (hormon), klopiralid (hormon), hexazinon (triazinon herbicid). A hormonok a várt hatást mutatták, az erősebbek mind a csemetét, mind az elpusztítani kívánt gyomot károsították. A klopiralid esetében a tölgy csemetén károsodás jóformán nem is figyelhettünk meg, de sajnos a gyomok tekintetében is ez a hatóanyag bizonyult a leggyengébbnek.

Kocsányos és kocsánytalan tölgy makk csávázási kísérlet: itt két év munkáját tudtuk már bemutatni, 3 csávázószer hatékonyságának összehasonlítása kapcsán. A 3 hatóanyag: mankoceb (kontakt), tiofonát.metil+tetrakonazol (felszívódó), karboxin+thiram (kontakt). Minden csávázószerrel 200-200 makkot kezeltünk.

A kocsányos és kocsánytalan tölgy lisztharmat elleni védelme: 3 lisztharmat ellen alkalmazható gombaölőszer hatékonyságának összehasonlítása kocsányos és kocsánytalan tölgy esetén, valamint gombaölőszerhez adagolt levéltrágya és tapadásfokozó hatásának vizsgálata. A 3 hatóanyag: tebukonazol (felszívódó), tiofonát metil(felszívódó) és kén (kontakt) voltak. A felszívódó hatású tebukonazol már a kezelést követő 4. napra erőteljesen vissza tudta szorítani a fertőzést, és alacsonyabb szinten tartotta azt szinte a vizsgálat teljes időtartama alatt. A lombtrágyával kiegészített kezelésnél megfigyelhető volt, hogy a felszívódó szerek hatáskifejtési ideje kitolódott. A kezelés után hamarabb hatottak, és hatásuk tovább is tartott, mint önmagukban kijuttatva. A tapadásfokozó használatakor leginkább a kontakt hatású kén hatóanyag, hatékonyságát és hatásának hosszát tudtuk javítani.

A nap végén a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója Bugán József tartott összefoglaló értékelést, majd dr. Borovics Attila a NAIK ERTI igazgatója, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke zárta a rendezvényt. Mondandójában kifejtette a digitalizáció szükségességét, valamint azt, hogy jó iránynak tartja a felmerülő problémák megoldásának keresését a precíziós technológiákban.

Országos Erdészeti Egyesület Hazai Erdész Filmtár Hazai Vadász Filmtár Erdei szállás A Mi Erdőnk Erdő-Mező Online Magyar Természetjáró Szövetség
Készítette: KARMA Interactive