Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt
Hírek

2019. július 05. 7:41

Tanulmányút a Romsilva Hargita megyei Igazgatóságánál 2019. június 7-14.

Szerző: Ferencziné Székely Adél - kereskedelmi csoportvezető; Bakó Csaba – vezérigazgató-helyettes erdőgazdálkodási igazgató
Pénteken, egész napos utazás után, késő este érkeztünk meg a Csíkszereda melletti Sutai vadászházba, ahol a vendéglátóink Ábrahám István vezetésével szívélyesen fogadtak bennünket. Ábrahám István, a Csíkszeredai Erdészeti Igazgatóság irodavezetője, a hetet, mint a programok irányítója velünk töltötte.
Tanulmányút a Romsilva Hargita megyei Igazgatóságánál 2019. június 7-14.

 

Pünkösd szombaton a szállásunkról gyalogosan közelítettük meg a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyerget, ahova minden irányból zarándokok ezrei érkeztek a Csíksomlyói búcsú szentmiséjére, amelynek szónoka Pál József Csaba a tavaly beiktatott temesvári megyéspüspök volt. Az idei zarándoklat mottójául „Íme, az Úr szolgálóleánya" bibliai idézetet választották.

Ragyogó napsütésben kezdődött a mise, de a közepe felé csak megérkezett a szokásos eső, ami szerencsére nem tartott sokáig. Az itt élők szerint a Csíksomlyói búcsú előtt, alatt vagy után, de mindig esik az eső. Felemelő érzés volt ilyen sok emberrel együtt imádkozni ezen a szent helyen. A mise a magyar, székely és pápai himnuszok eléneklésével ért véget.

 

Vasárnap délelőtt ellátogattunk Gyimesbükkbe, az ezeréves határra, megtekintettük a vasúti őrházat, amely a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza volt egykor. Felette található a Rákóczi vár romjai, mely meredek lépcsősoron közelíthető meg.

A szemközti hegyoldalban magasodik a Kontumáci kápolna és mellette még látszódnak az egykori vámépületek és karantén épületek maradványai.

Délután a Barackospataka völgyből kiindulva, meredek hegyi túra keretében, jegenye újulaton keresztül felkerestük a térség két legöregebb, s legnagyobb jegenyefenyőjét, melyet három ember is alig tudott átkarolni. A terepen egy végvágásban megismerkedtünk a kalapácsos terület jelöléssel, valamint a tag, részlet jelölésekkel is.

 

Hétfő délelőttöt a Békás szoros- Nagyhagymás Nemzeti Park területén töltöttük. Romániában a nemzeti parkok a Romániai Állami Erdészet (Romsilva) szervezetébe tartoznak, költségvetésüket az állami erdészet biztosítja. Hegyi Barna, a Nemzeti Park igazgatója elmondta, hogy a természetvédelmi terület nagysága 6793 ha, a nemzeti parkot 1990-ben létesítették. Fakitermeléssel nem foglalkoznak, az élőhely megőrzése a cél.

A Gyilkos tó 1837-ben keletkezett, nyári esőzések alkalmával a sok csapadék miatt nagy mennyiségű agyagos törmelék zúdult a mélybe, amely több patak útját elzárta. A fenyőfák csonkja még ma is látható a tóban, amit csónakból meg is csodálhattunk. Útban a Békás szoros felé zergéket is láttunk, egy időben nagyon lecsökkent a számuk, betelepítéssel sikerült visszafordítani a folyamatot. A lenyűgöző Békás szoros megtekintése utáni ebédet az Erdészeti Igazgatóság vezérigazgatója, Catalin Mutica és a gazdasági igazgató Kiss Lajos társaságában fogyasztottuk el.

Délután a Tölgyesi Erdészet 6 ha nagyságú  Békényfői(Gyergyószentmiklós) csemetekertjébe látogattunk. Korábban kizárólag lucfenyő csemetével foglalkoztak, az utóbbi években kezdtek kis mennyiségű jegenyefenyő csemetét is nevelni. A kertben minden munkát kézi erővel végeznek, nem vegyszereznek, 22 fő dolgozik. Az iskolázást is hagyományos módszerrel, kézzel végzik, egy nap alatt 4 fő ca. 15 000 db csemetét tud átültetni. Az idei évben a kereslet csökkenését tapasztalták.

Hazafelé megálltunk a Mádéfalvi emlékműnél, ahol Mária Terézia idejében 1764. január 7-én a császári csapatok véres leszámolást rendeztek Székelyföldön, amiért a székelyek fellázadtak az erőszakos toborzások ellen.

 

Keddi napon ellátogattunk a Szent Anna tóhoz. A Szent Anna tó egy krátertó, része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely két krátert foglal magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó körüli medvékről már sokat halottunk, de nem gondoltuk, hogy a buszból kiszállva az erdőben 20-30 m-re tőlünk rögtön egy medve néz szembe velünk. Néhány perc múlva, egész medvecsalád, medvemama 3 boccsal haladt át az úton keresztben.

A helyi kísérőnk elmondta, míg korábban 10 medve volt a tó környékén, ma 60 él itt. Vigyázni kell, „a medve nem játék".

A mohos tőzeglápnál az erdeifenyők mind elszáradtak. Sávos fenyőszú támadta meg az állományt, amely ellen szúcsapdával próbáltak védekezni, de sajnos eredménytelenül. A kiszáradt fenyők magassága nem éri el a 10 m-t, de kora akár 100 éves is lehet. Több ritka növény található itt, pl. a tőzegrozmaring (Androméda polifolia), nagyon mérgező, szívinfarktushoz hasonló tüneteket produkál, és nem lehet utólag kimutatni a szervezetből. Ezért voltak korok, mikor előszeretettel alkalmazták. Vagy pl.a húsevő növényfaj, kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). A tőzegláp területe 80 ha, a tőzeg mélysége eléri a 17 m-t, a kráter közepén lévő tó, melynek a felszíne viszonylag kicsi,100 m mély.

Délután Kézdivásárhelyen tettünk egy rövid sétát, megkerestük azt a telket, ahol Gábor Áron 1848 - 49-ben templomok harangjából 64 db ágyút öntött, majd Prázsmáron megnéztük a Szász parasztvárat. Hazafelé megálltunk Nyergestetőn, ahol emlékoszlop áll az 1849-ben elesett 200 székely emlékére. Az út túl oldalán tömegsírban temették el az áldozatokat, ahol emléküket számtalan kopfaja őrzi.

 

Szerdán a Csíkszeredai erdészeti hivatal irodájában kaptunk tájékoztatást az iroda működéséről.

Az erdészet  18 ezer ha-on gazdálkodik, ebből 1 ezer ha az állami terület. Az erdőterület 4 pagonyra, 22 erdészkerületre oszlik, melynek átlagos nagysága 850 ha. Éves kitermelés 60-70 ezer m3, ebből az állami területen ca. 2 ezer m3. Az állami területen kitermelt faanyag licit útján kerül értékesítésre, az egyéb tulajdonú kezelt területről kikerült faanyagot a tulajdonosok értékesítik. A lucfenyő rönknél 10-12 EUR/m3 árcsökkenést tapasztaltak ebben az évben, visszaesett a kereslet.

Minden kitermelésre kerülő 8 cm-nél vastagabb faegyedet két helyen kalapáccsal megjelölnek mellmagasságban és a földhöz közel, hogy a kitermelés után a tuskón látható legyen. A kalapácsok egyedi számozásúak, névre vannak kiadva, illetve az erdészeten elzárva őrzik és mindig csak bizonyos időintervallumokra adják ki használatra. A Csíkszeredai erdészeten összesen 9 kalapács van. A délelőttöt terepi programmal folytattuk, Boros Sándor erdész vezetésével felkerestük a Lucs-i tőzeglápot, melynek területe 273 ha. Láttunk tőzegrozmaringot, törpenyírt (Betula nana) amely 0,5-1 m-re nő meg és a Kárpát-medencében, mint jégkori reliktum csak néhány élőhelyen maradt fenn. Útközben megálltunk egy mofettánál, amely kénes-szénsavas gázfürdő, több betegségre jótékony hatással van. Utána megtekintettünk egy viharkáros területet, ahol különböző szúcsapdákkal próbálják megállítani a károsítást.

Találkoztunk a Csíkszentsimoni közbirtokosság képviselőivel. 1200 ha-on gazdálkodnak, fő cél nem az eredmény, hanem a tagokat, illetve a környező fűrészüzemeket fával ellátni. Az erdőben általában a tulajdonosok dolgoznak. A közbirtokosság a Csíkszeredai erdészettel van szerződésben, az erdőőrzést, fatömegbecslést, engedélyeztetést, szállítást és még amiben megegyeznek, ők végzik. Ebédre ellátogattunk az „Igazi Csiki Sör" gyárba, majd Csíkszeredán rövid városnézés következett.

 

Utolsó napunkat Székelyudvarhelyen, a Homoródi erdészeti hivatalnál kezdtük, ahol Simó Ferenc erdészeti igazgató mutatta be a gazdálkodásukat. Az erdészet területe 16 ezer ha, ebből 3 ezer ha az állami erdő. A fafaj megoszlás: 60 % bükk, 30 % lucfenyő, 10% tölgy, cser. Egy erdészkerület átlagban 670 ha, erős a tagoltság, nagyok a távolságok emiatt nem lehet növelni a kerületek nagyságát. Náluk is érezhető a faanyag kereslet visszaesése, még a bükk rönk eladásával is gondok vannak. Útközben több helyen láttunk fűrészüzemeket, fatelepeket, mindenhol nagyon magas volt a készlet.

A nap további részében rövid városnézés volt Segesváron, Székelyudvarhelyen illetve felkerestük a híres fazekasfalut, Korondot.

Este jó hangulatú bucsuvacsorával zártuk egy hetes tanulmányutunkat, köszönetet mondtunk vendéglátóinknak a szíves vendéglátásért, a változatos, érdekes programokért, a felejthetetlen élményekért és a jövő évi találkozás reményében váltunk el egymástól.

 

Országos Erdészeti Egyesület Hazai Erdész Filmtár Hazai Vadász Filmtár Erdei szállás A Mi Erdőnk Erdő-Mező Online Magyar Természetjáró Szövetség
Készítette: KARMA Interactive