Online jegyrendelés Online tűzifa rendelés
Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt
Hírek

2021. november 12. 10:05

Vasi erdészek a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Jánossomorjai Erdészeténél

Szerző: Szöveg: Tóth Péter, Fotó: Markó András
Ahogy a pandémiás helyzet mérséklődött, úgy az erdészélet is felpezsdült az OEE Szombathelyi Helyi csoportjánál. 2021. október 12-én egynapos tanulmányúton vettünk részt az OEE Győri Erdőgazdasági Helyi Csoportjának és a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. meghívására. A látogatás keretében viszonoztuk az itteni helyi csoport 2018-as Vas megyei tapasztalatcseréjét, továbbá betekintést nyerhettünk a KAEG Zrt. Jánossomorjai Erdészetének Észak-hansági, valamint Szigetközi tájegységének gazdálkodásába, illetve az azzel kapcsolatos szépségekbe, nehézségekbe.
Vasi erdészek a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Jánossomorjai Erdészeténél

 

Azzal a céllal jöttünk északi szomszédainkhoz, hogy a Vas megyei viszonyokhoz képest lássunk más éghajlati, területi, talajtani, fafaj adottságokkal rendelkező erdőgazdálkodási gyakorlatot is. A Jánossomorjai Erdészetnél barátsággal fogadtak minket vendéglátóink: Vaczurka István a KAEG Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntötte csoportunkat, bemutatta Hancz Zoltánt a Jánossomorjai Erdészet igazgatóját, Tima Gábor, Fehér Szabolcs erdőgondnokokat, valamint Németh Márkot az OEE helyi csoport titkárát. Részletes tájékoztatást kaptunk az erdőgazdaság legfontosabb paramétereiről. Elhangzott, hogy négy erdészet: a Jánossomorjai, a Győri, a Ravazdi és a Kapuvári  alkotja a cég egységét, amelynek munkáját a győri központ hangolja össze. Összességében 34 900 ha erdőt kezelnek az ország északnyugati részén, ebből a fakitermelés éves szinten ~140 000 m3. A kitermelt faanyagnak 60-65 %-át lágy lombos fafajok alkotják, melyből is a nemesnyár részaránya a legjelentősebb. Szóba került a faanyag feldolgozás is, itt vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy két fűrészüzemük van, amit jelenleg bérbeadással hasznosítanak. Az ismertető után a házigazdák gasztronómiai élménnyel kényeztették a tanulmányút résztvevőit.

Terepi programmal folytattuk a délelőttöt, ahol Hancz Zoltán igazgató általánosságban bemutatta a Jánossomorjai Erdészetet, ezen belül pedig a pusztasomorjai kerületet. A terület gazdája Kőhegyi Ernő kerületvezető erdész. Az Jánossomorjai Erdészet az erdőgondnoki rendszerre átállva 2010 óta működik, amely az Észak-hansági, illetve a Mosonmagyaróvári Erdészet összevonásából jött létre. Ebből következik, hogy gazdálkodási területe a két korábbi erdészet területét öleli fel. Az erdészet a Fertő-Hanság medence és a Szigetköz-Rábaköz erdőgazdasági tájban gazdálkodik, ezáltal az erdőkezelés kereteit az itt jellemző természeti adottságok, termőhelyi viszonyok szabják meg. Mindkét terület erdőssztyepp klímába tartozik, a csapadék átlaga ennek megfelelően 575 mm, amelynek eloszlására jellemző a száraz nyár és csapadékos ősz, ami a gazdálkodás szempontjából nem előnyös. Az Észak-hansági Gondnokság területén döntően kotus lecsapolt lápok találhatót, a legjellemzőbb talajtípus a kotus láptalaj. A Mosonmagyaróvári Erdőgondnokságra leginkább a humuszos öntés talaj a jellemző. Az igazgató elmondása szerint a gazdálkodást leginkább befolyásoló tényező a Duna és mellékágrendszere, amelynek vízjárása a folyó elterelését követően jelentősen megváltozott. Ez komoly hatással volt többek között a növedékre is, amely a délutáni programnál szemléltetésre is került. A közelmúltban megvalósult árvízvédelmi és vízpótlási projekt következtében javult a térség vízdinamikája. A terület jellegzetessége -  egyben a gazdálkodás meghatározó eleme - az Észak-hansági Erdőgondnokságban a hosszú évtizedek alatt és az erdőtelepítések kezdeti időszakában létrehozott mesterséges csatornarendszer. A csatornarendszer kétfunkciós, a belvízelvezetést és az altalajöntözést szolgálja. A hálózat fő gerince az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, az úgynevezett gyűjtő csatornák a KAEG Zrt. tulajdonában és kezelésében vannak. A csatornákat évente meder-, rézsű-, és padka kaszálással kellene karbantartani, átlagosan 3-5 évente iszapolást kellene végezni, ezeknek a munkáknak a végrehajtására a támogatások hiányában nem mindig van mód.

Az erdészet ~ 10200 ha-on folytat erdőgazdálkodást. A teljes terület 18 községhatárban található. A hansági és a szigetközi erdőgazdálkodás a nagy erdőtelepítések kezdeti időszakában a NNY gazdálkodásra rendezkedett be, akkoriban a NNY térfoglalása 90% volt. A nemesnyárosok aránya a későbbi évtizedek során - több okból kifolyólag - jelentősen csökkent a hazai, őshonos fafajok javára. Jelenleg az erdőállomány közel 40%-át nemesnyár és nemesfűz állományok teszik ki.

A továbbiakban részletesen megismerhettük ágazatonként taglalta az erdészet tevékenységét. Az erdészet 2020-ig folytatott erdészeti szaporítóanyag előállítást a diósi és a hanságfalvi csemetekertekben, jelenleg azonban a csemetetermelést szüneteltetik. Az erdősítéshez szükséges szaporítóanyag beszerzését a magánszektorból oldják meg. Az erdőművelés régen bevett gyakorlata részben átalakult, amelyről részletesen is betekintést nyerhettünk. Az Észak-hansági gondokságban mára, a klasszikus értelemben vett NNY felújítás szünetel. A hagyományos és a gyakorlatban is bevált technológiai sort (tuskófúrás, mélyforgatás, tárcsázás, simítózás, gépi ültetés) felváltotta egy részleges talaj előkészítés, talajmarás nehéz erdészeti szárzúzóval, a tuskók tetejének talajszintig történő lemarása, lágyszárú növényzet és a felverődött sarjak lezúzása, ami együtt jár a talajfelszín 20-25 cm-es felrotálásával. A technológia váltás több okra vezethető vissza: a  gépek bérbeadását, majd eladását követő leamortizálódás, munkaerőhiány, új gépek megvásárlásához hiányzó vállalkozói tőke. Az erdősítések ápolása gépi úton tárcsával vagy szárzúzóval történik, a csemete sorok tisztántartását kézi kaszával, vagy adapteres gépi kaszával végzik saját fizikai dolgozókkal, vagy vállalkozókkal. A vadkárelhárítást panelos vagy fonatos kerítéssel végzik.

Az erdészet összesen 5913 ha területen folytat vadgazdálkodást az Észak-hansági Gondnokság, valamint a Mosonmagyaróvári Gondnokság területén. Mindkét terület nagyvadas jellegű, a gazdálkodás alapja a vaddisznó, gímszarvas, őz.

A délelőtti program végéhez közeledve a fahasználat általánosságai kerültek napirendre, amelynek segítségével képet alkothattunk az itteni gazdálkodásról. A tervezési körzetben a nemesnyárasok korosztályviszonyairól elhangzott, hogy a véghasználati lehetőségük csökkenő tendenciát mutat, a nevelő vágások területi aránya egyre növekszik, de ezekből csak kisebb értékű faanyag termelhető. A tartós téli fagyok elmaradásával az erdők talaja nem fagy át, így a téli termelések lehetősége korlátozott. Komoly gondot okoz a több kézi munkát és kisebb erőgépeket igénylő nevelővágások elvégzése. A munkaerőhiány következménye az lett, hogy a legtöbb vállalkozó harvesterrel és forwarderrel igyekszik megoldani a feladatokat. A rövidfás technológia teljesen kiszorulni látszik, már csak néhány, 2-3 fős fakitermelő vállalkozás működik, amelyek nem képesek elvégezni az éves tervekben szereplő összes nevelővágást. Végezetül szemléltetés gyanánt egy nemesnyár termelés választék szortimentjét nézhettük meg rakodón.

Erőt gyűjtve a délutáni terepi programhoz vendéglátóink ebédre invitáltak minket, amely közben jó hangulatú baráti beszélgetések kerekedtek.

Délután ismét buszra szálltunk és a Mosonmagyaróvári Erdőgondnokság Cikola kerülete felé vettük az irányt, ahol számunkra különleges vízi járművön, kompon fedeztük fel a Szigetköz szépségeit. Útközben Tima Gábor ismertette a kerület legfontosabb adatait. Fafajcsopotok területi eloszlását tekintve élen jár a nemesnyár a különböző klónokkal, majd ezt követi a hazai nyár, a fűzek és az akác. Megemlíttette még többek között a fafajcsoportonkénti korosztály megoszlást, valamint fakészlet megoszlást is.

Megérkezve az első megállóhoz Légrádi Róbert kerületvezető erdész vezetésével megtekintettük a Denkpál hallépcső és megcsapoló műtárgyat. Ezen létesítmény fő célja a Duna főágának alacsony vízszintje esetén a mellékágakból visszacsorgó víz visszaduzzasztása, valamint a halak szabad vándorlásának biztosítása. Rövid sétát követően a műtárgytól nem messze lévő nemesnyár OMMI fajtakísérletet tekintettük meg. Az erdőrészletben talajszelvény szemléltette a mély termőrétegű humuszos öntés talajtípust. Az 1990-ben létesített fajtakísérletben 8 fajtát telepítettek, hogy össze tudják hasonlítani az egyes klónok növekedési, alaktani tulajdonságait a helyi viszonyok között. Kísérletbe vont fajták: I-214, Pannonia, Kornik, Tripló, Sudár, Parvifol, Meggylevelű és feketenyár.

Egy újabb vízre szállást követően, egy a hallépcsőtől nem messze lévő erdőrészletet a Dunasziget 20 A-t tekintettünk meg. Érdekessége az erdőnek, hogy kormorán fészektelep található benne, ezért fakitermelés csak közjóléti, természetvédelmi, vagy árvízvédelmi cél elérése érdekében végezhető. Az erdőrészlet egyik fele 58 éves olasz nyár 45 m-es átlagmagassággal, a másik fele 13 éves kocsányos tölgy igen erőteljes növekedéssel.

A szakmai programot követően a komp visszavitt minket a kiindulási ponthoz. Itt csoportunk nevében Bakó Csaba vezérigazgató-helyettes, a helyi csoport elnöke köszönte meg vendéglátóinknak az érdekes és szakmailag tartalmas napot, a rendkívül baráti fogadtatást,  majd elbúcsúztunk és visszaindultunk Vas megyébe.

 

Országos Erdészeti Egyesület Hazai Erdész Filmtár Hazai Vadász Filmtár Erdei szállás A Mi Erdőnk Erdő-Mező Online Magyar Természetjáró Szövetség
Készítette: KARMA Interactive