Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt
Környezeti nevelés

Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola programja

Foglalkozásaink egyik helyszíne a Stájer-házak közelében álló hatalmas koronájú bükkfától induló és oda visszatérő 2,5 km hosszú Öreg bükk Tanösvény, mely 12 állomásból áll az alábbiak szerint:

 1. Köszöntő tábla
 2. Hegyi csermely állatai
 3. Az erdő sokfélesége. Forgatható kockák kiegészítő táblával.
 4. Kétéltűek
 5. Hüllők
 6. Madarak I. - A darázsölyvtől a fehérhatú harkályig
 7. Madarak II. - Énekesmadarak
 8. Kisemlősök
 9. Szőrmés ragadozók
10. Vadfajok a Kőszegi-hegységben
11. Virágos növények. Forgatható kockák, ismertető szöveggel.
12. A Kőszegi-hegység kutatói és gondozói

 

Foglalkozásaink

 

A foglalkozások tartalmát az adott korosztálynak, évfolyamnak megfelelően, továbbá a tanulók felkészültségéhez mérten módosítjuk. Az első foglalkozáson néhány kérdés szondázás jellegű feltevésével meggyőződünk a diákok tudásszintjéről, és a kapott válaszok alapján vagy a legalapvetőbb fogalmak megtanításával kezdünk, vagy már haladóknak tekintjük őket és az iskolai tananyagot meghaladó ismeretanyagot igyekszünk számukra átadni.

 

A foglalkozások időtartama 2, 4 vagy 6 óra, attól függően, hogy túra közben történik az ismeretek átadása, közvetlenül a Stájer-házak közelében vagy tanteremben. A foglalkozások közben természetesen szüneteket is tartunk. Az étkezések megszabják a foglalkozások ütemezését, túrák esetén gyakran a vacsora a meleg étel.

 

1.)               Honnan ered a Stájer-házak elnevezése?

 

A név eredetének története egyben az erdőgazdálkodás kialakulásának története is. Mindenekelőtt meghatározzuk, hogy mi is az erdő. Mi az erdő haszna az ember számára? Hogyan juthatunk hozzá az erdő hasznaihoz? Miért kell szabályozni az erdei haszonvételt? Mióta szabályozzuk a haszonvételt? Mária Terézia erdőrendtartása. Stájer erdészek Kőszeg szabad királyi város erdőbirtokán. Erdőgazdálkodás az államosítást követően. Meddig voltak lakottak a Stájer-házak? A Stájer-házak napjainkban. Mit jelképez a fecsketárnics, a búbos cinege és az erdészcsillag?  

 

2.) Az erdő növényvilágának általános megismerése.

 

Az erdő növényvilágát az adott évszaknak megfelelően ismertetjük, de valamennyi évszakban bemutatjuk a bükkösök, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, szurdokerdők, erdei- és lucfenyvesek, patak menti égerligetek és a hegyvidéki kaszálórét alapvető növényfajait. E foglalkozás során röviden ismertetjük a megfigyelhető fa-, cserje- és lágyszárú fajokat, mindig felvázolva termőhelyi igényeiket is. Megmutatjuk az összefüggést a fák és a lágyszárúak között, azaz érintjük a tipológia témakörét is.

   A foglalkozás keretében mindenekelőtt a Stájer-házak közelében felkereshető fajokat vizsgáljuk meg, s rövidített túra során felkeresünk néhány jellegzetes, távolabbi erdőtípust vagy növényfajt is.

   Beszélünk a fokozottan védett és védett növényfajokról, de azt hangsúlyozzuk, hogy a természetbe látogató, a természetet érdeklődéssel és tisztelettel felkereső ember számára másodlagos kérdés, védett-e egy adott faj. Magától értetődően kíméli és óvja a nem védett erdei fajokat is, de megtanulja a nemkívánatos növényeket is (pl. parlagfű).

 

3.) Az erdő állatvilágának általános bemutatása

 

A növényvilág bemutatása során felvázolt élőhelyek alapján ismertetjük az azokhoz tartozó jellemző állatfajokat, melyhez hasznos segítséget nyújt tanösvényünk és az Erdészeti Múzeum. Törekszünk azonban arra, hogy eredeti élőhelyükön tudjunk minél több állatfajt megfigyelni, így bekukkantunk az avarba, humuszba, leváló fakéreg alá, odvakba, talajüregekbe, megnézzük a virágzó réten tarkálló lepkéket, hártyásszárnyúakat, bogarakat, de elmegyünk a vadetetőhöz, sózóhoz, próbáljuk a szarvassal, őzzel, vaddisznóval vagy muflonnal való találkozás lehetőségét kihasználni. A Ciklámen-forrást és a Stájer-patakot is megvizsgáljuk, keresünk bolharákokat, tegzeseket, férgeket, s szerencsés esetben megpillantjuk a hegység ritkaságát, a kövirákot is.

 

4.) Az ember és az erdő kapcsolata, az erdőgazdálkodás története

 

Az egyik legfontosabb foglalkozásunk, melynek során felidézzük a régmúltat, megvizsgáljuk, hogy a régiségben milyen módon alakult ki ember és erdő, ember és faanyag kapcsolata, és hogyan kezdődött az erdők használata. Igyekszünk már a foglalkozás elején néhány alapfogalmat megtanítani (pl. irtás, tarvágás, ültetés, telepítés, felújítás, természetszerű erdőgazdálkodás, megújuló energiaforrás, CO2 lekötés, üvegházhatás, fenntartható fejlődés, folyamatos erdőborítás stb.), melyre alapozva bővebben is bemutatjuk a vágásos-, az átalakító- és a szálaló üzemmódokat (Pro Silva). Megismerkedünk az őshonos, az idegen honos, a tájban honos, a tájidegen, a behurcolt ill. invazív faj fogalmával, és ezek erdészeti vonatkozásaival.

   E helyütt is foglalkozunk a Stájer-házak történetével, melynek során megemlékezünk a Mária Terézia-féle erdőrendtartásról, ami 1770-ben lépett hatályba, s esetünkben végrehajtásának következménye a stájer erdészcsaládok letelepítése Kőszeg Szabad Királyi Város erdőbirtokára, azaz a Stájer-házak felépülése.

  Az említett jogszabály kapcsán ismertetjük az erdővel kapcsolatos jogszabályok történetét, és részletesebben szólunk a jelenleg hatályos törvényekről. E pontban tárgyaljuk az erdőrendezés témakörét, ide értve a hatósági munkát is. A múzeumban található, lékai Esterházy-birtok üzemterve segítségével mutatjuk be a jelenlegi erdőtervezést is.       

   Fontos hangsúlyoznunk, hogy az erdész nem ötletszerűen és nem is a piac diktátuma alapján gazdálkodik, hanem közép- és hosszú távú tervezés előírásai alapján, a népgazdaság igényeihez is alkalmazkodva. Alapvető cél a fenntartható gazdálkodás megvalósítása.

 

5.) Erdei fák és cserjék

 

A legalapvetőbb foglalkozások egyike, melynek során - túrák vezetése közben - valamennyi fa-, cserje- és félcserjefajjal részletesen megismerkedünk, ami a Kőszegi-hegységben gyalogosan elérhető távolságban megtalálható. Bemutatjuk termőhelyi igényeiket, társulási viszonyukat, erdőgazdasági jelentőségüket, valamint természetvédelmi szempontból is értékeljük a fajokat. Megvizsgáljuk a fák törzsének alakját, a kérget, a korona szerkezetét, a gallyakat-hajtásokat, leveleket, virágokat (amikor lehet), a termést, összehasonlítjuk őket, s rendszeres visszakérdezéssel igyekszünk minél több ismeretet rögzíteni a gyerekek tudásában.

   A fafajok bővebb körű megismerését az iskola mellett található arborétum segíti, ahol főként amerikai és ázsiai fenyőfajokat tudunk bemutatni.

   Óvódás csoportokat elsősorban ide, az arborétumba vezetünk el, s itt mutathatják: tudnak már számolni, mert ez a fenyő egy, ez kettő, ez három, az öt, míg amaz meg soktűs fenyő.      

 

6.) Gyakoribb erdei gombák bemutatása

 

Fontos cél az alapvető gombaismeret elsajátítása, erre kiemelt figyelmet fordítunk. A gombafajok (nem képről) bemutatására azonban az adott évszak és az időjárás miatt nincs mindig lehetőség, csak megfelelő körülmények között (ezért akár egyéb foglalkozást kiegészítve) tudjuk a fontosabb erdei gombákat bemutatni.  Túráink során természetesen megtárgyaljuk az elénk kerülő gombákat.

   A foglalkozás keretében rögzítjük a halálosan és súlyosan mérgező fajokat, valamint megtanítjuk a gombagyűjtés alapvető szabályait. Alkalmas időszakban az általunk gyűjtött gombából pörköltet készítünk a szálló konyháján.   

 

7.) A magtól a fűrészrönkig, az erdőgazdálkodás folyamata

 

Egyike legkomolyabb foglalkozásainknak, hiszen ennek kertében tudjuk teljes körűen bemutatni az erdész összetett munkáját. Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy az erdész nem „favágó", a szó pejoratív értelmében.

   Ezt a foglalkozást részben a múzeumban, részben vágásterületeken vagy rakodókon tartjuk meg, bemutatva az egyes munkaműveletekhez használt egykori és mai eszközöket, szerszámokat és gépeket. Tárgyaljuk a maggyűjtést, a magtermő állományokat és plantázsokat, valamint a magpergető működését, megtanuljuk a csemetekerteket, aztán az erdősítési munkákat, az előhasználatokat és természetesen a véghasználatok módjait. Megismerkedünk az erdész egy napjával, ha fakitermelést irányít, ha művelésben dolgozik, vagy éppen a szállítást bonyolítja. Amennyiben lehetőség van rá, úgy rakodón megnézzük a különböző készletezett választékokat és a különböző erdészeti gépeket. A múzeumban található fametszetek mellett ilyenkor nyílik lehetőség arra, hogy faanyagismerettel foglalkozzunk.

   Lehetőség szerint felkeresünk gyérítés-jelöléseket, ahol megbeszéljük azok jelentőségét, továbbá nagy hangsúlyt fektetünk a természetes felújítások megértésére, melyek kijelölése igazi kihívás az erdész számára. Különösen az új, a folyamatos erdőborításnak megfelelő szálalás, ill. az azt megelőző átalakító üzemmód gyakorlati alkalmazásának megfigyelése nyújt újszerű ismereteket, mert ezt még az erdészek is csak most tanulják.

   Fafeldolgozó üzem a közvetlen térségben már nem működik, így a faiparról csak szóban és képekről tudunk néhány alapvető ismeret átadni. Itt azonban felidézzük, hogy Vas megyében tíz évig léteztek üzemtervi szinten is ipari erdők, melyek az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar vertikális integrációjának eredményességét kellet, hogy szolgálják, s szerencsére ez már csak tanulságos emlék. 

 

8.) Vadgazdálkodás

 

Mindenekelőtt azt szeretnénk megértetni a gyerekekkel, hogy a vadászban ne „vadölőt" lássanak, hanem ismerkedjenek meg vadgazda mesterséggel. Először megtanuljuk a vadászható vadfajokat, itt elsősorban a Kőszegi-hegységben élőket, felvázoljuk élőhelyi igényüket, tisztázzuk a vadeltartó-képesség (vadtűrő-képesség) fogalmát, és megismerkedünk a vadtakarmányozással és a vadföld-gazdálkodással is.

   Lehetőség szerint kimegyünk hajnali vadlesre, s felkeresünk vadetetőt, szórót, sózót és magaslest is.

     Természetesen beszélnünk kell a vadkár fogalmáról is, ill. a felkeresett erdősítésekben megnézzük a vad által okozott károsításokat is, továbbá bemutatjuk az ellene történő védekezési módokat is.

   A foglalkozás kertében felidézzük a vadászat kialakulását, a vadászat történetét és megismerkedünk a vadászati módokkal. Foglalkozunk a trófeakultusz kialakulásával, annak jelentőségével. Gímszarvas és őz példáján mutatjuk be az agancs fejlődését, és magyarázzuk el a trófeabírálat alapjait.

   Történetiségében is vizsgáljuk a vadászatot, az ősember korától napjainkig, felidézve nagyhírű vadászainkat, így pl. Széchenyi Zsigmondot, Kittenberger Kálmánt, Nádler Herbertet, Fekete Istvánt és másokat. (E helyütt és másutt is rendre rákérdezünk a gyerekeknél: olvasnak-e könyveket? Néhány példával mindig utalunk rá, mi mindent lehet a könyvekből megtudni, és nemcsak az internetről.)    

 

9.) Szereti-e az erdész a kócsagot? Természetvédelmi ismeretek

     

A nagykócsag a magyar természetvédelem jelképe. Kérdés: természetvédő-e az erdész? Erre a kérdésre a foglalkozás keretében válaszolunk. Elsősorban azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy az erdész és a természetvédelmi szakemberek munkájának célja valahol közös, így meg lehet találni a közös nevezőt is, és sikeresen dolgozhatnak együtt a két terült szakemberei.

Megismerkedünk a természetvédelem nemzetközi és hazai történetével, különös tekintettel az erdészek (Kaán Károly) szerepére. Áttekintjük a hazai nemzeti parkokat, a nevezetesebb tájvédelmi körzeteinket és országos jelentőségű természetvédelmi területeinket. Vas megye valamennyi országos jelentőségű védett terültét bemutatjuk (Őrségi N.P., Kőszegi T.K., Ság-hegyi T.K., Jeli-, Kámoni-, Szelestei-, Sárvári-arborétumok, stb.)

   Elmagyarázzuk a területi védelem lényegét, szemben a fajok védelmével, s példákkal mutatjuk be azt is, hogy élőhelyvédelem nélkül nem valósítható meg önmagában egy-egy faj védelme. Kihangsúlyozzuk, hogy a természetvédelmi tevékenység csak nemzetközi összefogással (egyezmények ismertetése) lehet sikeres, hiszen a fajok nem ismernek államhatárokat.   

 

10.) Madárvédelem, a széncinegétől a rétisasig

 

E foglalkozás keretében először felidézzük a természetismeret órán tanultakat, majd ismertetjük a madárvédelem kialakulásának történetét (pl. Herman Ottó, Vertse Albert vagy éppen Schmindt Egon munkásságát), később az újabb történésekkel is foglalkozunk. Természetesen megismerkedünk a madáretetés szabályaival, a fészekodúk készítésének és kihelyezésének módjaival, a madáritató kialakításával, a madárbarát kert tervezésével, de beszélünk a gólyavédelemről, a T-fák kihelyezéséről és számos más területről. E helyütt is hangsúlyosan tárgyaljuk az erdész szerepét és felelősségét a téren, hogy a felügyelete alá tartozó területen milyen módon tudja megvalósítani a fahasználati és erdőművelési munkákat úgy, hogy a madarak élettevékenységét minél kisebb mértékben zavarja. Elmagyarázzuk azt is, hogy fokozottan védett madárfaj megtelepedése esetén - pl. a rétisas - mi az erdész teendője, hogyan működik együtt a természetvédelmi szakemberekkel.  

 

11.) Mit eszik a bagoly? A baglyok táplálkozásának tanulmányozása - kisemlősök megismerése

 

A bagolyköpet-vizsgálat igen népszerű foglalkozás, de nagyon időigényes, ezért csak külön igény szerint vesszük a programba. Időnként hiányzik a megfelelő mennyiségű bagolyköpet is, és csak akkor ajánljuk, ha gyöngybagoly-köpet is rendelkezésre áll (az erdei fülesbagoly-köpet mellett). E foglalkozás keretében a gyerekek megtapasztalhatják a kutatás gyakorlati menetét, a jegyzőkönyvezés fegyelmét, és a felfedezés izgalmát is. A köpetek vizsgálata során előkerülő kisemlősöket részletesen megtanuljuk, de a rokon fajokat is megemlítjük, és természetesen megismerkedünk az ökoszisztémában elfoglalt helyükkel. 

 

12.) Kétéltűek és hüllők megismerése

A kétéltűek és hüllők megismerése viszonylag egyszerű feladat, de időszak és időjárásfüggő, ezért csak a megfelelő körülmények megléte esetén tartjuk meg a foglalkozást. A gyerekek egyébként általában szeretik e foglalkozást, s ekkor alkalom van arra is, hogy egyes tanulók (és felnőttek) esetében legyőzzük az előítéletekből fakadó irtózást vagy félelmet a békákkal és gyíkokkal szemben, és a tényleges megismerés segítségével, ha nem is szerettetjük meg e fajokat velük, de legalább megértéssel viszonyulnak hozzájuk.

   Az április - június időszakban az állatvilág általános bemutatása során, de más foglalkozásokhoz is kapcsolva, mindig bemutatjuk a szalamandra lárvákat, egyéb vízi állatokkal (tegzesek, bolharákok stb.) együtt, melynek hatása megdöbbentő lehet, s ezzel is sikerül közelebb kerülni a természet megismeréséhez. A túrák során természetesen mindig megnézzük az elénk kerülő, kifejlett (és gyakran gépkocsik által eltiport) szalamandrákat, békákat, törékeny- és fali gyíkokat. 

 

13.) Madármegfigyelés és madárgyűrűzés

 

A legsikeresebb foglalkozás, melynek során a gyerekek igazán közel kerülhetnek a természethez, hiszen kézben tarthatnak befogott és meggyűrűzött madarakat, melyeket aztán el is engedhetnek. Azonban nemcsak madártani és vonuláskutatási ismeretek átadására van ilyenkor lehetőség, hiszen a befogott madárfajjal kapcsolatban elmondjuk azt is, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység milyen hatással lehet az adott fajra, s védelme érdekében az erdésznek mire kell odafigyelnie.

   A foglalkozást mindig kora reggel kezdjük hálóállítással, majd rendszeres időközönként ellenőrizzük a hálókat, fogtak-e madarakat. Fogás esetén kiszedjük a cinegéket, poszátákat, vörösbegyeket és társaikat a hálókból, majd a teraszon felállított „gyűrűzőponton" megjelöljük őket, s részletesen megtárgyaljuk az adott fajokat. A hálóellenőrzések közötti időben tanuljuk meg a vonuláskutatás kialakulásának történetét, különös tekintettel a kőszegi kötődésekhez - Chernel István, Vönöczky Schenk Jakab -, és napjainkban a Magyar Madártani Egyesület ez irányú munkáját.

   A madárgyűrűzés mellett bemutatjuk a vonuláskutatás egyéb módszereit is - szinkronmegfigyelés, festés, műholdas nyomkövető -, s az ezekkel elért eredményeket is.     

 

14.) Történelmi és kultúrtörténeti ismeretek

 

Kőszeg városának történelmi levegője szinte megköveteli a történelemmel és kultúrával kapcsolatos ismeretbővítést. Amennyiben a távolról érkezett csoport igényli, vagy megszervezzük a városnézést, vagy magunk igyekszünk megmutatni a város történelmi értékeit. Az alább felsorolt túrák során mindig felvázoljuk a térség történelmét és felkeressük a látható emlékeket: Stájer-házak (hiszen önmagában is történelmi emlék, műemlék jellegű épületek), Szent Vid, Óház, Írott-kő (birtokhatár a Batthyány és az Esterházy családok birtokai között), Sibrik-kastély (Bozsok). Az Írott-kő vagy a Kalapos-kő túra közben kitérőt teszünk a Szénégető-forráshoz, és a Favágóházhoz, hiszen ezek erdészeti történeti emlékek, és felkeressük Velemben a Szent Korona őrzési helyét is.

   A Szent Vid kiemelkedő jelentőségő régészeti lelőhely, Vas megye legjelentősebb ilyen területe, ezért ezt az emlékhelyet külön túra keretében javasoljuk felkeresni, melynek zárásaként felkereshető a Szent Vid lábánál fekvő Velem községben a Szent Korona őrzési helye is. 

 

15.) Természetismereti vetélkedő

 

Záró foglalkozásunk, melynek keretében az elmúlt napok során megszerzett ismereteket igyekszünk visszakérdezni. A kis csoportos vetélkedőt tartjuk megfelelőnek, s ennek során mind növényfelismerés, saját gyűjtés alapján, mind totószerű, mind választásos kérdésekkel mérjük fel, mennyi ismeret maradt meg a gyerekek emlékezetében. A legjobbakat természetesen apróbb ajándékokkal jutalmazzuk.

 

16.) Csillagászat (Külön igény szerint)

 

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesülettel közös szervezésben, külön igény szerint, csillagászati foglalkozásokat is tartunk. Az Egyesület vezetője egyrészt távcsöves megfigyelést tart (időjárástól függően), másrészt diaképes előadásban vezeti be a gyerekeket a csillagászat világába. Korosztálytól függően módosítja az előadás tartalmát és hosszát. A foglalkozás időtartama legalább 4 óra.

 

A foglakozásokat részben az alábbi túralehetőségek keretében tartjuk meg:

 

1.) Öreg bükk Tanösvény - Stájer-házak (2-3 órás túra)

2.) Írott-kő, Asztal-kő (félnapos túra)

3.) Erdőismereti séta a Stájer-patak völgyében (3 órás túra)

4.) Óház-kilátó - Hét-forrás - Zeiger-nyereg - Szikla-forrás (egész napos túra)

5.) Hörmann-forrás, Kendig-hegy, Vöröskereszt (félnapos túra)

7.) Kalapos-kő, Bozsok - Velem (Szent Korona őrzési helye) Szent Vid (gyakorlott túrázóknak)

8.) Pintér-tető, Kőszeg (Kálvária, Király-völgy, Vár) - Mohás-forrás (gyakorlott túrázóknak)

[9.) Kőszeg (Chernel-kert, Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont, városnézés) egész napos túra, autóbusz igénylésével]

 

Országos Erdészeti Egyesület Hazai Erdész Filmtár Hazai Vadász Filmtár Erdei szállás A Mi Erdőnk Erdő-Mező Online Magyar Természetjáró Szövetség Fa Book fahatározó applikáció
Készítette: KARMA Interactive