Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt
Környezeti nevelés

Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola programja

 

A foglalkozások helyszínei

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben alakította ki erdészeti erdei iskoláját az 1770-ben épült Stájer-házak egyikében, míg a másik egykori erdészházban már 1996-ban elkészült az Erdészeti Múzeum. Az épületcsoport harmadik eleme, az egykori gazdasági épület helyén 2004-ben épített Erdei Szálló, melyben egy tizennégy ágyas, kettő hatágyas és egy kettő ágyas szobában tudjuk elhelyezni vendégeinket. Minden szobához vizesblokk kapcsolódik és egy jól felszerelt konyha is rendelkezésre áll. Hat db pótággyal tudjuk bővíteni a befogadóképességet, ágyneműt, igény szerint, biztosítunk. Az iskolaépületben egy nagyobb és egy kisebb tanteremben tartjuk a benti foglalkozásainkat, és a nagyobb teremben tudjuk lebonyolítani az étkezést. A pótágyak igénybevétele esetén a kisebb tantermet alakítjuk át szobává. A területen álló negyedik építmény egy részben fedett (esőbeálló) terasz, amely mellett kialakított tűzrakóhely található, ahol főzési (bográcsban) és szalonnasütési lehetőség is biztosított. Jó idő esetén a foglalkozások egy része a teraszon is megtartható, illetve az étkezés itt is lebonyolítható.

Az étkezést, szerződés alapján, egy kőszegi szolgáltató biztosítja, rugalmasan alkalmazkodva a különböző ízlésekhez, és különleges igényeket (vegetáriánus vagy liszt érzékeny étrend) is kielégít. A napi háromszori étkezésből az ebéd és a vacsora meleg étel. Egész napos túra esetén hidegcsomag helyettesíti az ebédet.

A Stájer-házak a Kőszegi-hegység szívében, Kőszeg város határában fekszik, a városból aszfaltozott úton közelíthető meg (10 km), de Velem község felől is hasonlóképpen juthatunk fel oda. A közforgalom elől elzárt erdészeti magánutak használatához vendégeink számára, díjmentesen, úthasználati engedélyt biztosítunk.

A Stájer-házak mellett halad el az Országos Kéktúra, az alpannonia® és a Vasfüggöny túraútvonal. 

A Kőszegi-hegység állami tulajdonú erdei mind részét képezik a Kőszegi Tájvédelmi Körzetnek, így a természetvédelem témaköre magától értetődően bekerül szinte minden foglalkozásunkba. A Stájer-házak erdei tisztáson, fokozottan védett hegyi kaszálóréttel keretezve, mintegy négyezer hektáros erdőtömb szívében állnak. A terület É-ÉNy-i kitettségű, így itt alapvetően bükkösök borítják a lejtőket, de a közelben fakadó, foglalt Ciklámen-forrás alatt hegyvidéki égerest találunk, sőt az iskola közelében közel háromhektáros arborétum terül el, ahol az ott található idegenhonos fafajok kapcsán képzeletbeli földrajzi utazást is tehetünk. A különböző túrák során nyílik lehetőség a Kőszegi-hegység többi erdőtípusának (gyertyános-kocsánytalan tölgyes, erdei- és lucfenyves, szurdokerdő) megismerésére, ill. a túrák keretében minél több elegyfafajt, cserjét és lágyszárú növényt igyekszünk bemutatni a tanulóknak.

Foglalkozásaink egyik helyszíne a Stájer-házak közelében álló hatalmas koronájú bükkfától induló és oda visszatérő 2,5 km hosszú Öreg bükk Tanösvény, mely 12 állomásból áll, az alábbiak szerint:

  1. Köszöntő tábla
  2. Hegyi csermely állatai
  3. Az erdő sokfélesége. Forgatható kockák kiegészítő táblával.
  4. Kétéltűek
  5. Hüllők
  6. Madarak I. - A darázsölyvtől a fehérhatú harkályig.
  7. Madarak II. - Énekesmadarak.
  8. Kisemlősök
  9. Szőrmés ragadozók
  10. Vadfajok a Kőszegi-hegységben
  11. Virágos növények. Forgatható kockák, ismertető szöveggel.
  12. A Kőszegi-hegység kutatói és gondozói.

 

Foglalkozásaink

A foglalkozások tartalmát az adott korosztálynak, évfolyamnak megfelelően, a tanulók felkészültségéhez mérten alakítjuk. Az első foglalkozáson néhány kérdés szondázás jellegű feltevésével tájékozódunk a diákok ismereteiről, és a kapott válaszok alapján vagy a legalapvetőbb fogalmak megtanításával kezdünk, vagy már haladóknak tekintjük őket és az iskolai tananyagot meghaladó ismeretanyagot igyekszünk számukra átadni.

A foglalkozások időtartama 2, 4 vagy 6 óra, attól függően, hogy túra közben történik az ismeretek átadása, közvetlenül a Stájer-házak közelében, vagy tanteremben. A foglalkozások közben természetesen szüneteket is tartunk. Az étkezések megszabják a foglalkozások ütemezését, és hosszabb túra esetén a vacsora lehet a meleg étel.

1.      Honnan ered a Stájer-házak elnevezése?

A név eredetének története egyben az erdőgazdálkodás kialakulásának története is. Mindenekelőtt meghatározzuk: mi az erdő? Mi az erdő haszna az ember számára? Hogyan juthatunk hozzá az erdő hasznaihoz? Miért kell szabályozni az erdei haszonvételt? Mióta szabályozzuk a haszonvételt? Mária Terézia erdőrendtartása. Stájer erdészek Kőszeg szabad királyi város erdőbirtokán. Erdőgazdálkodás az államosítást követően. Meddig voltak lakottak a Stájer-házak? A Stájer-házak napjainkban. Mit jelképez a fecsketárnics, a búbos cinege és az erdészcsillag?

2.      Az erdő állatai: madarak és emlősök

A foglalkozás keretében részben az erdei iskola tantermében, részben az erdészeti múzeumban, preparátumok segítségével ismerkedünk az erdő madaraival az ökörszemtől az egerészölyvig, valamint az emlősökkel a menyéttől a gímszarvasig. Bemutatjuk az egyes fajok felismerésének lehetőségeit (ivarok és kor szerint), élőhelyüket, életmódjukat, természetvédelmi megítélésesüket, vadászható fajok esetében vadászati vonatkozásaikat. Egyes fajoknál felidézzük a mesékben és mondákban szereplő történeteiket.

Igény és érdeklődés esetén bemutatjuk a baglyok táplálkozásának nyomait (a bagolyköpetek), melyekből egyrészt a zsákmányolt kisemlősökkel, másrészt az egyes bagolyfajok életmódját ismerkedünk.

3.      Öreg bükk Tanösvény egyik fele (1,5-2 óra)

A tanösvényünk első része 850 m. A bejárást az öreg bükkfánál kezdjük, majd a Ciklámen-forrásnál folytatjuk. Ott megismerkedünk a hegyi forrásmedence élővilágával, bolharákokkal, tegzesekkel, kérészekkel, planáriákkal, de legfőképpen a foltos szalamandra lárváival, s példájuk segítségével a kétéltűk életmódjával. Szerencsés esetben kifejlett szalamandrával is találkozunk, valamint kövi rákkal és gyepi békával. Tovább haladva először az égererdővel foglalkozunk, majd a lucfenyővel, melynek példáján mutatjuk be az éghajlatváltozás következményeit. Ezt követően a Kőszegi-hegységre jellemző bükkerdő növényvilágával ismerkedünk, s így jutunk el tanösvényünk legtöbb ismeretet tartalmazó állomáshoz, az erdő sokféleségét bemutató forgatható kockához. Itt a gyermekek maguk választhatják ki, melyik oszlop kockáink, melyik színnel jelzett oldalát forgassuk egy oldalra, s láthassuk, melyik életközösség tagjainak ábráit láthatjuk, vagy milyen egyéb érdekesség kötődik az egyes fafajokhoz. Következő állomásunkon ismét a kétéltűekkel foglalkozunk, de már alaposabban, s tárgyaljuk a Kőszegi-hegységben és Kőszeg környékén előforduló gőtéket és békafajokat. Ötödik állomásunkon a hüllőkkel ismerkedünk, a kétéltűekhez hasonlóan.

4.      Öreg bükk Tanösvény másik fele (1,5 - 2 óra)

Tanösvényünk másik felét általában délután járjuk be. A madarak megismerése következik két állomáson. A Kőszegi-hegységben 200 madárfajnál is több fordult elő, ezért csak az itt igazán jellegzetes madarakat ismertetjük: az egyik táblán ragadozók, az erdőlakó macskabagoly, a lappantyú, harkályok és az odúlakó kék galamb szerepel. A másik állomáson a jellegzetes énekesmadarakkal foglalkozunk. Az ösvényen tovább haladva a kisemlősöket bemutató tábla következik, majd a szőrmés ragadozókkal foglakozó táblánál érünk ki az aszfaltos útra. Itt visszakanyarodunk a Stájer-házak felé és a következő táblán a nagyvaddal ismerkedünk. A növényvilág érdekességeit bemutató állomás az ott húzósó villanypászta mellett áll. A villanypásztánál ismertetjük az itt szükséges madárvédelmi eszközöket is. A tábla forgatható kockáin egyrészt az egyes évszakokra jellemző növényeket (virágokat) mutatjuk be, másrészt a hegységre jellemző orchideaféléket. Utolsó táblánkon a Kőszegi-hegység kutatóiról és az itt egykor dolgozó erdészekről emlékezünk meg.

A tanösvény bejárása során igyekszünk minél több növény- és állatfajt megfigyelni, ezért mindenekelőtt nyitott szemmel és füllel járunk, bekukkantunk az avarba, humuszba, leváló fakéreg alá, odvakba, talajüregekbe, de megnézzük a virágzó réten tarkálló lepkéket, hártyásszárnyúakat és bogarakat is.

5.      Madármegfigyelés és madárgyűrűzés.

A legnagyobb érdeklődéssel várt foglalkozás, melynek során a gyerekek igazán közel kerülhetnek a természethez, hiszen kézben tarthatnak befogott és meggyűrűzött madarakat, melyeket aztán el is engedhetnek. Azonban nemcsak madártani és vonuláskutatási ismeretek átadására van ilyenkor lehetőség, hiszen a befogott madárfajjal kapcsolatban elmondjuk azt is, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység milyen hatással lehet az adott fajra, s védelme érdekében az erdésznek mire kell odafigyelnie.

A foglalkozást mindig kora reggel kezdjük hálóállítással, majd rendszeres időközönként ellenőrizzük a hálókat, fogtak-e madarakat. Fogás esetén kiszedjük a cinegéket, poszátákat, vörösbegyeket és társaikat a hálókból, majd a teraszon felállított „gyűrűzőponton" megjelöljük őket, s részletesen megtárgyaljuk az adott fajokkal kapcsolatos ismereteket. A hálóellenőrzések közötti időben tanuljuk meg a vonuláskutatás kialakulásának történetét, különös tekintettel a kőszegi kötődésekhez - Chernel István, Vönöczky Schenk Jakab -, és napjainkban a Magyar Madártani Egyesület ez irányú munkáját.A madárgyűrűzés mellett ismertetjük a vonuláskutatás egyéb módszereit is - szinkronmegfigyelés, festés, műholdas nyomkövetés -, s az ezekkel elért eredményeket is.

6.      Madárvédelem, a széncinegétől a rétisasig, avagy szereti-e az erdész a kócsagot(?).

E foglalkozás keretében először felidézzük a természetismeret órán tanultakat, majd ismertetjük a madárvédelem kialakulásának történetét (pl. Herman Ottó, Vertse Albert vagy éppen Schmidt Egon munkásságát), később az újabb történésekkel is foglalkozunk. Természetesen megismerkedünk a madáretetés szabályaival, a fészekodúk készítésének és kihelyezésének módjaival, a madáritató kialakításával, a madárbarát kert tervezésével, de beszélünk a gólyavédelemről, a T-fák kihelyezéséről és számos más területről. E helyütt is hangsúlyosan tárgyaljuk az erdész szerepét és felelősségét a téren, hogy a felügyelete alá tartozó területen milyen módon tudja megvalósítani a fahasználati és erdőművelési munkákat úgy, hogy a madarak élettevékenységét minél kisebb mértékben zavarja. Elmagyarázzuk azt is, hogy fokozottan védett madárfaj megtelepedése esetén - pl. a rétisas - mi az erdész teendője, hogyan működik együtt a természetvédelmi szakemberekkel.

 

Túralehetőségek 

1.      Erdőismereti túra az Írott-kőre

Az Írott-kő, mint a Dunántúl legmagasabb pontja, szinte minden csoport számára elérendő célt jelent. A Stájer-házaktól (550 m) az Országos Kéktúrán (ennek jelentőségével is foglalkozunk) indulunk, s odafele elszakadunk a jelzett turistaúttól, de a Hörmann-forrástól (713 m) felefelé már ismét a Kéktúrán haladva 5,2 km megtétele után jutunk el az Írott-kőhöz. Ott elmagyarázzuk a tengerszintfeletti magasság mérésének alapjait: miért szerepel az osztrák oldalon 884 m, s miért használjuk mi a 883 m-t? A vissza út rövid változata összesen 4,2 km, az összes távolság tehát 9,4 km. A vissza út közepesen hosszú változata az Írott-kőtől a Hörmann-forrásig 4,8 km, így az össztáv 10 km. A visszaút az Asztal-kő érintésével összesen 11,1 km. A visszautat mindig az Írott-kőnél választjuk ki, az időjárási viszonyok és a csoport fáradtsága alapján. Út közben bemutatjuk a bükkerdők világát, az előforduló egyéb fafajokat és cserjéket, de minden az tunkba kerülő növény- és állatfajt megvizsgálunk. Megbeszéljük az erdész szerepét a bükkerdő-gazdálkodásban, de megbeszéljük a természetvédelmi kezelésből adódó feladatokat is. A Hörmann-forrásnál egyrészt felidézzük a névadó, Hörmann Mihály történetét (Bethlen-féle szabadságharc), másrészt az egykori határőr őrsnél, a rendszerváltozás előtti évtizedek feledésbe vesző múltjára emlékeztetünk.

2.      Hosszabb túra az Óházhoz és a Hét-forráshoz

A Stájer-házaktól az Országos Kéktúrán indulunk észak-kelet felé, először aszfaltos úton, majd a Vöröskereszttől (634 m) már erdei ösvényen jutunk el az Óházig. E szakaszon már a tölgyerdőket is érintjük, így megismerkedhetünk néhány itt előforduló növény- és állatfajjal is. Az Irány-hegynél (662 m) viszont láthatjuk az éghajlatváltozás miatt pusztuló lucfenyvest, és a letermelt állomány helyen létrehozott erdősítést. Az Óházhoz érve felidézzük Kőszeg történetét, hisz' az itteni egykori vár volt Ó-Kőszeg. A jelenlegi kilátó a vár feltárt alapjára épült, melynek tengerszintfeletti magassága 607 m. A kilátóból egyrészt láthatjuk Kőszeg városát, másrészt elláthatunk a Bakonyig, Sopronig, illetve a Fertő-tóig, de látható Lánzsér (Landsee) vára, és tiszta időben a Schneeberg (2076 m) valamint a Rax-hegység (2007 m) is. Az Óháztól a Kéktúrán leereszkedünk a Hét(vezér)-forrásig (423 m), ahol pihenőt tartunk, és közben megismerkedhetünk a gyepi békával, valamint láthatjuk az elegáns hegyi billegetőt. A pihenő után visszakapaszkodunk az Óház alatt húzódó erdei útra, s a zöld jelzésen megyünk a Zeiger-nyeregig, ahonnan ismét leereszkedünk a Szikla-forrásig, majd onnan ismét felfelé haladunk a Stájer-házakig. Az össztáv 10,7 km, de jelentős szintkülönbségekkel, ezért a túrát egész naposra tervezzük. Az étkezést ilyenkor hideg úticsomaggal oldjuk meg, s a vacsora a főétkezés.

3.      Rövid túra a Kendig-hegyre

A Stájer-házaktól a fent leírt úton megyünk a Hörmann-forrásig, onnan viszont rátérünk a kék ▲ jelzésre, melyen a Kendig magaslat felé indulunk. Út közben az „Éghajlatváltozás - szúkárosítás" című tájékoztató tábla segítségével mondjuk el, miért nincs idős faállomány a hegység gerincének ezen a szakaszán. A Kopasz-Kendig magaslatnál pedig a hidegháború időszakára emlékezhetünk vissza, ahol a '80-as évek elején, a hegység gerincén egy tíz hektáros területen, a Földközi-tengerről esetleg felszálló robotrepülőgépeket észlelő radarberendezéseket telepítettek az ott álló tölgyesben. Napjainkban két rozsdás tartószerkezet és betonromok emlékeztetnek az egykori katonai létesítményre. Innen rövidesen a Vöröskereszthez érünk, ahonnan már a Kéktúrán térünk vissza a Stájer-házakhoz. E túra távolsága 9,2 km, de a terep nem megerőltető. A Kendig-túra rövidebb változata során a Kendig-hegytől letérünk a turistaútról, leballagunk a Sáros-forráshoz, majd az ott húzódó villanypásztában nyár elején az osztrák zergevirág virágzásában gyönyörködhetünk, nyár végén pedig a fecsketárnics virágzását csodálhatjuk meg. Az aszfaltos útról rövidesen letérünk és a lejtős erdőben, úttalan úton jutunk vissza a Stájer-házakhoz, s így a távolság csupán 6,4 km.   

 

Országos Erdészeti Egyesület Hazai Erdész Filmtár Hazai Vadász Filmtár Erdei szállás A Mi Erdőnk Erdő-Mező Online Magyar Természetjáró Szövetség
Készítette: KARMA Interactive